Felülvizsgálat az új Pp.-ben 2018. július 31.

A Pp. szerint is a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni a Kúriától az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással.

A felülvizsgálat szabályai körében a Pp. nem hozott jelentős változást. A legfontosabb újdonság, hogy ezentúl a kis (vitatott) pertárgyértékű perek sincsenek kizárva a felülvizsgálatból, hanem a Kúria előzetes mérlegelés alapján ilyen ügyekben is elvégezheti a felülvizsgálatot.

Továbbra is léteznek olyan határozatok, amelyek a felülvizsgálatból abszolút kizártak. Nincs helye felülvizsgálatnak (a) az elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi, (b) abban az esetben, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, (c) a jogerős ítéletnek csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy (d) a jogerős ítéletnek csupán az indokolása ellen, (e) a Kúria által hozott ítélet ellen, (f) abban az esetben, ha azt törvény kizárja, továbbá (g) bizonyos pertípusok esetében.

Főszabályként nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, továbbá a vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. A Kúria azonban – amennyiben törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – kivételesen engedélyezheti a felülvizsgálatot.

A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata (a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, (b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, (c) a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, vagy (d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés miatt indokolt.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemhez kell csatolni és a kérelmen az engedélyezés iránti kérelem illetékét le kell róni.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri, az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével. A kérelemben továbbá meg kel jelölni (a) az engedélyezést megalapozó azon okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését, vagy (b) azon jogkérdést, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a befogadás engedélyezését, vagy (c) azon jogkérdést, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja, vagy (d) azt az ítéleti rendelkezést, amely a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltér. (1) A felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül határoz.

Ha a Kúria a felülvizsgálatot engedélyezi, akkor felhív a felülvizsgálati eljárás illetékének lerovására; az illeték lerovása hiányában a felülvizsgálati eljárást megszünteti.

Az eljárások határidejének rövidítésére irányuló törekvés a felülvizsgálat szabályai körében is érvényesül, ugyanis a felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan nap helyett, negyvenöt napon belül kell benyújtani.

Vissza a hírekhez