Engedélyköteles-e, ha valaki a tőkepiacon a saját vagyonával kereskedik?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy ha egy magánszemély vagy egy vállalkozás a saját pénzét, tőkéjét, vagyonát tőzsdei vagy tőzsdén kívüli ügylet keretében pénzügyi eszközökbe fektei és ezen eszközöket később nyereség reményében továbbértékesíti, akkor ez a tevékenység a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) szerint engedélyköteles tevékenység vagy sem. A kérdés feltevése azért indokolt, mert a pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele - vagyis a sajátszámlás kereskedés - a Bszt. 5. § (1) bekezdés c) pontja értelmében befektetési szolgáltatási tevékenységnek, azaz engedélyköteles tevékenységnek minősül, ám a Bszt. 2. § (1) bekezdés a) pontja bizonyos feltételek teljesülése esetén mégis kivételt enged az engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

2018. január 3. napját megelőzően a Bszt. szabályai és az azok alapján kialakult felügyeleti gyakorlat világosnak tekinthető iránymutatásokat adtak annak meghatározása érdekében, hogy a fent leírt tevékenység mely feltételek esetén tekinthető engedélykötelesnek. 2018. január 3. napján azonban hatályba lépett a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve (MiFID II rezsim), mely a kialakult gyakorlat alapját képező szabályozást némileg megváltoztatta.

Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy a végezni kívánt tevékenység, egyébként a Bszt. alapján sajátszámlás kereskedésként a Bszt. hatálya alá tartozik-e – és ezáltal engedélyköteles-e –vagy sem, első lépésként azt kell megvizsgálni, hogy milyen eszközzel vagy termékekkel kívánnak kereskedni. A korábbi szabályozás pénzügyi eszköz és pénzügyi eszköz között nem tett különbséget, az új szabályok alapján azonban, ha a vállalkozás árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel, vagy az arra vonatkozó származtatott termékkel kíván kereskedni, akkor ez a tevékenység minden esetben engedélykötelesnek minősül.

• Ha a magánszemély vagy a vállalkozás a fentiektől eltérő pénzügyi eszközt kíván saját vagyonának terhére megvásárolni és e mellett nem folytat más, a Bszt. hatálya alatt engedélykötelesnek minősülő befektetési szolgáltatási tevékenységet (pl. befektetési tanácsadás), akkor a saját számlás kereskedésnek minősülő tevékenysége nem engedélyköteles tevékenység, ehhez azonban az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell: a saját vagyonával kereskedő személy nem lehet
• árjegyző, vagyis a pénzügyi eszközre nem vállalhat folyamatos vételi és eladási kötelezettséget az általa meghatározott árakon;
• szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer (MTF) tagja, illetve nem lehet közvetlen elektronikus hozzáférése egy kereskedési helyszínhez, kivéve, ha a kereskedési helyszínen olyan ügyleteket végrehajtó nem pénzügyi szervezetnek minősül, amely ügyletek objektíve mérhető módon csökkentik az adott nem pénzügyi szervezet vagy csoportjai kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatait. A tőzsdének, mint szabályozott piacnak és MTF-nek tagja az lehet, aki megfelel a szabályozott piaci tagságra a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott feltételeknek (pl. egy befektetési vállalakozás). Lényeges kiemelni, hogy a korábbi felügyeleti gyakorlat alapján – mely vélhetően a megváltozott szabályok alatt is alkalmazandó - ha a kereskedő személy, mint befektető kíván a tőzsdén értékpapírokat venni, akkor azt csak egy engedéllyel rendelkező befektetetési szolgáltató ügyfeleként teheti, ebben az esetben pedig a tevékenységét a Tpt. 5. § (1) bekezdés 20. pontja szerinti befektetőként, és nem a Bszt. szerinti valamely engedélyköteles szolgáltatóként végzi;
• olyan személy, amely nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz. Nagysebességű kereskedési technikának minősül például, ha a megbízások kezdeményezését, létrehozását, továbbítását vagy végrehajtását egy rendszer határozza meg emberi beavatkozás nélkül;
• olyan személy, amely ügyfélmegbízások végrehajtásakor sajátszámlás kereskedést végez. A sajátszámlás kereskedés tehát nem végezhető ügyfélmegbízások végrehajtása részeként, az ugyanis a Bszt. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján engedélyköteles tevékenységnek minősül.

A Bszt. 2018. január 3. napját megelőző szabályai tartalmaztak egy, a fentiekben egyáltalán nem érintett feltételt is: a kereskedési tevékenység nem folyhatott gyakori és rendszeres alapon. A MiFID II rezsim megváltozott szabályai alatt azonban ennek a feltételnek már nem kell teljesülnie ahhoz, hogy a sajátszámlás kereskedést a vállalkozás engedély nélkül végezhesse, vagyis elméletben alapítható egy vállalkozás pusztán arra a célra, hogy saját vagyonának terhére pénzügyi eszközöket vásároljon és adjon el. Még mielőtt azonban tömegesen nekilátnának ilyen vállalkozásokat alapítani, érdemes kiemelni, hogy a Bszt. szabályainak autentikus értelmezését a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeletként eljáró hatóság lesz hivatott megadni, és amíg ez az értelmezés nem áll rendelkezésre, addig javasolt, hogy az esetleges felügyeleti szankciókat elkerülendő a jogalkalmazók a lehető legszigorúbban értelmezzék a megváltozott rendelkezéseket. Fontos továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy a kapcsolódó felügyeleti állásfoglalás hiányában - de még annak birtokában is - csak az egyedi tényállás részletes vizsgálatát követően lehet megállapítani, hogy az adott tevékenység a fentiek alapján engedélykötelesnek minősül vagy sem.

Vissza a hírekhez