Elvi jelentőségű kúriai határozatok a vételi jog biztosítéki célú alkalmazásáról

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv megtiltja a biztosítéki célú tulajdonátruházást, engedményezést és vételi jog kikötést. Ez a tilalom közvetlenül nem érinti a korábban kötött ilyen jellegű ügyleteket, ezért jelentősége van annak, hogy ezeket a bíróságok miként kezelik. Mivel az ilyen ügyletek számos problémát rejtenek magukban, nem véletlen, hogy a közelmúltban a Kúria két elvi jelentőségű határozatot is hozott a biztosítéki célú opció alkalmazásával kapcsolatban felmerült egyes kérdésekről.

Régi vita, hogy az opciós vételár meghatározása vitatható-e az azt sérelmező fél, tipikusan a vételi jogot engedő adós által. Ezzel kapcsolatban most a Kúria a következő lényeges megállapításokat tette (Pfv.I.21.418/2012.):

• az opciós vételár a szerződésnek egy alkufolyamat eredményeként kialakuló, egyedileg megtárgyalt feltétele;
• az opciós vételár kockázati elemet tartalmaz, és erre tekintettel eltérhet a dolog forgalmi értékétől;
• nem minősül jogalap nélküli gazdagodásnak az, ha a dolgot megszerző jogosult a továbbértékesítés során nyereséget ér el.

Egy másik határozatban a Kúria arra a kérdésre adott választ, hogy miként érinti az adós elleni csődeljárás megindulása a hitelező követelését biztosító vételi jog érvényesítését. A Kúria kimondta, hogy a csődeljárásban az adós számára biztosított moratórium kizárja a hitelezői követelések érvényesítését, így a vételi jog gyakorlása is tilos. Ha pedig létrejön a csődegyezség, és az adós azt megfelelően teljesíti, azzal a követelés megszűnik, amely az azt biztosító vételi jog megszűnését is eredményezi (Pfv.VII.20.199/2012).

E határozatok a biztosítéki célú vételi joggal kapcsolatban választ adnak néhány kérdésre, azonban az e biztosíték átfogó értékelése továbbra is várat magára. Különösen problémásnak érezzük azt, hogy úgy tűnik, a jogalap nélküli gazdagodással kapcsolatos álláspontja kialakítása során a Kúria figyelmen kívül hagyta azt, hogy az adott esetben a vételi jog biztosítéki célokat szolgált, amivel nem egyeztethető össze az, hogy a hitelező a biztosíték érvényesítéséből nyereséget realizáljon.

Vissza a hírekhez