Elektronikus (cég)bélyegző és elektronikus cégjegyzési jog 2019. augusztus 17.

Bank- és hiteljog, Társasági jog

Egy pénzügyi intézmény a pénzügyi és kiegészítő szolgáltatásaira vonatkozó szerződéseit kevés kivétellel csak írásban kötheti meg (hitelintézeti törvény - Hpt. 279. §). A hitelintézetek pénzügyi szolgáltatásaira vonatkozó kötelezettségvállalás, így a szerződések megkötése is, mindig együttes eljárást igényel a hitelintézet képviselői részéről (Hpt. 141. §). 

A banki szektor a piaci verseny és az ügyfelek igényei miatt is érdekelt az egyszerű és gyors elektronikus szerződéskötés bevezetésében és terjesztésében. A papíron létrejött szerződések világában született szabályok azonban sokszor nehezen értelmezhetők az elektronikus úton létrejött szerződéseknél.

Ha a szerződéskötés elektronikus úton történik, a hitelintézet elektronikus bélyegzőt is alkalmazhat. Az elektronikus bélyegző a szervezet („cég”), és nem a szervezet képviselőinek elektronikus aláírása, a szervezeti bélyegző azt igazolja, hogy az ilyen módon elektronikusan lebélyegzett dokumentum a szervezettől származik (eIDAS, 910/2014/EU rendelet).

Az e-bélyegzőből azonban nem állapítható meg, hogy a szervezet részéről pontosan kik voltak azok a magánszemélyek, akik a bélyegzővel hitelesítették az iratot. A Hpt. fentebb említett, együttes képviseletet előíró szabályára figyelemmel, az MNB egy frissen közzétett állásfoglalása szerint a pénzügyi szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződéseknél emiatt nem elegendő az elektronikusan előállított dokumentumokat minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátni.

Az MNB állásfoglalása szerint a hitelintézetek részéről az elektronikus bélyegzővel való aláírás akkor felel meg a Hpt. követelményeinek, ha az e-bélyegző használata a hitelintézet nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott (képviseletre jogosult) személyhez rendelt, és a zárt rendszerben előállított szerződésen is szerepel, hogy az e-bélyegző használatára mely olyan személy felelősségi körében történik, akit a hitelintézet a belső, az ügyfelek számára is hozzáférhető eljárásrendjében a hitelintézet képviseletében való kötelezettségvállalásra felhatalmazott.

Az MNB egy másik állásfoglalása azt is megerősíti, hogy a hitelintézet nevében a képviseletére jogosult természetes személyek a saját nevükre szóló minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírása joghatás szempontjából egyenértékű a hitelintézet belső szabályozásban rögzítettek szerinti képviseletre jogosultak saját kezű aláírásával. Az MNB ugyanakkor kívánatosnak tekinti, ha az elektronikusan aláírt iraton szereplő egyedi jelzések (pl. a hitelintézet nevével és logójával ellátott egyedi fejléc) alapján egyértelműen kitűnjön, hogy az aláíró a hitelintézet nevében írta alá az iratot, továbbá ügyfélvédelmi szempontok alapján az állásfoglalás azt tartja a legjobb gyakorlatnak, ha a hitelintézet nevében aláíró személyek olyan szervezeti tanúsítvánnyal rendelkeznek, amelyből kiderül a kapcsolódó szervezet neve és a tanúsítvány birtokosának szervezeti beosztása is.

A fentiek a pénzügyi ágazatra nézve adnak követhető gyakorlati útmutatót, nem szabad elfelejteni azonban, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az elektronikus úton történő szerződéskötésre maga is tartalmaz előírásokat, különösen a kötelező tájékoztatás körében, amelyeket az elektronikus utat biztosító félnek követnie kell (Ptk. 6:82-8:85 §).


Cégjegyzés, Elektronikus

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Együttes cégjegyzési jog cégbírósági bejegyzésével kapcsolatos kérdések

Egy cég írásbeli képviseletének módja a cégjegyzés, mely lehet önálló (amikor az adott képviselő egyedül tesz írásbeli...

Részletek

Mi minősül írásbelinek? Felügyeleti állásfoglalások az elektronikus okiratok alakiságával kapcsolatban

A technológia folyamatos változása, fejlődése a jogalkalmazók számára újabb és újabb jogértelmezési kérdéseket vet fel...

Részletek

Chambers Global rangsor

We are proud to share that three of our partners, István Gárdos, Erika Tomori and Péter Gárdos are ranked in Chambers Global...

Részletek

Januártól jelentősen emelkedtek egyes pénzügyi intézmények induló tőke követelményei

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) módosítása következtében...

Részletek