Biztosítási szektort érintő megállapítások a Magyar Nemzeti Bank 2020-as Biztosítási, Pénztári, Tőkepiaci Kockázati és Fogyasztóvédelmi Jelentéséből 2020. július 17.

Biztosítási jog

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben közzétette a biztosítási, pénztári és tőkepiaci szektor tekintetében a kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését (a továbbiakban: Jelentés, https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/biztositasi-penztari-tokepiaci-kockazati-es-fogyasztovedelmi-jelentes). A Jelentés célja, hogy tájékoztassa a közvéleményt, valamint a pénzügyi rendszer intézményeit az aktuális prudenciális és fogyasztóvédelmi kérdésekről, ezáltal is növelve az érintettek kockázati tudatosságát, valamint a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom fenntartását, erősítését. A Jelentés a 2019. évi adatok bemutatása, elemzése mellett röviden kitér a COVID-19 vírussal összefüggő és 2020. első negyedévre vonatkozó adatokból már látható változásokra is. 

A Jelentésből az alábbiakban a biztosítókat és a biztosításközvetítőket érintő érdekesebb megállapításokat emeljük ki, melyek alapján a piaci szereplők felkészülhetnek a várható kockázatok kezelésére, illetve tájékozódhatnak az MNB jövőbeni vizsgálatainak főbb irányairól.

Az MNB kiemelte, hogy az egyre hangsúlyosabb és összetettebb fogyasztóvédelmi feladatok szükségszerűen új szemléletet és megoldásokat igényelnek a felügyelettől. A POG, vagyis a termékfelügyeletre és irányításra vonatkozó irányelvek elvártak szerinti alkalmazásának vizsgálata áthatják az MNB felügyeleti tevékenységét, azaz a jövőben a biztosítók és a közvetítők is számíthatnak arra, hogy az MNB az általa folytatott vizsgálatok során ezen elvek alkalmazását kiemelten vizsgálja.

A welcome call-ok új szemléletű értékelése, és az exit-callok

Az MNB a befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked) életbiztosítások értékesítésének monitorozása érdekében elvárja az ún. a welcome call telefonhívások alkalmazását a biztosítóktól. Az MNB a welcome call-ok eltérő minőségét észlelte a biztosítási szektorban, ezért egy fogyasztóvédelmi témavizsgálatot követően megállapította a pénzügyi szolgáltatók eltérő gyakorlatát, ebből fakadóan a gyakorlat egységesítése érdekében további lépések megtételét mérlegeli.

Az MNB egyes egyedi ügyekben az érintett intézményeknek átgondolásra érdemes eszközként eddig is felvetette a welcome call-ok mintájára az ún. exit call-ok kidolgozását és bevezetését, de a jövőben ezek teljeskörű és egységes használatát fogja szorgalmazni a biztosítási piacon. Ezek, a szolgáltatáshoz közeli időben rögzített hangfelvételek az MNB számára felügyeleti szempontból is hasznos információkat nyújthatnak, de az ügyfélélményt javítani kívánó, az állományuk védelmében érdekelt intézmények, illetve pontos tájékoztatást és segítséget elváró fogyasztók számára ez a haszon még nagyobb lehet. Az exit call-ok egységes és megfelelő végrehajtása esetén az intézmények felmérhetik a szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleik motivációit, az együttműködés tovább nem folytatásának okait (különös figyelemmel a tartam vége előtti visszavásárlásokra), egyúttal tájékoztatást adhatnak a szerződéses jogokról és kötelezettségekről, illetve a visszavásárlás pontos paramétereiről, kiemelten a fogyasztó számára aktuálisan valóban elérhető összegről. Az MNB elvárásai szerint az exit call-oknak a lejárati szolgáltatások nagy részében, a tartamon belüli visszavásárlások esetében pedig minden egyes esetben meg kell valósulniuk.

Kiemelt figyelem a határon átnyúló tevékenységet nyújtó intézményeken 

A fogyasztók jogainak védelme érdekében az MNB továbbra is következetesen és határozottan fellép azokkal a külföldi székhelyű biztosítási szolgáltatókkal szemben is, amelyek nem a jogszabályok szerint működnek. Az MNB kiemelte a romániai székhelyű Astra Biztosító ügyét, amely anyabiztosítójának engedélyvisszavonásának és felszámolásának hatására az MNB célvizsgálatot indított és ideiglenes intézkedések által teremtette meg annak lehetőségét, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kárszolgáltatások teljesüljenek, ezzel megóvva a magyar fogyasztókat. 2019-ben az MNB két célvizsgálatot folyatott le egy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó, életbiztosítási termékeket értékesítő biztosítónál. Az első vizsgálat során a tájékoztatási gyakorlatra tekintettel a jogszerű állapot helyreállításáig megtiltotta a biztosítónak az egyes befektetési egységekhez kötött élet- és nyugdíjbiztosítások terjesztését, mivel az ügyféltájékoztató dokumentumok alapján nem volt egyértelmű, hogy a biztosító vállal-e tőke- és hozamgaranciát. Egy másik termék esetében az MNB szintén ideiglenes intézkedést hozott az új termékek terjesztésének megakadályozása céljából, mivel a Teljes Költség Mutató (TKM) tájékoztatóban és a Kiemelt Információs Dokumentumban (KID) foglalt számítások nem megfelelő módszertannal készültek.

A BREXIT kapcsán az MNB megkereste azokat az Egyesült Királyságban letelepedett biztosítókat, amelyek határon átnyúló szolgálatatás keretében aktívak a magyar piacon (26 biztosító) és ezek közül 11 küldött részletes választ a gondozásukban lévő szerződésekről és a kilépés miatt szükségessé vált intézkedésekről. Az MNB álláspontja szerint a BREXIT korlátozott hatással lesz a magyar fogyasztókra.

Európai szintű fogyasztóvédelmi folyamatok, IDD és PRIIPS a gyakorlatba 

Az IDD és a PRIIPS hatályba lépésével 2018-ban kötött formájú és tartalmú írásbeli tájékoztatási kötelezettség került bevezetésre a biztosítási piacon, melynek célja, hogy megkönnyítse a fogyasztók számára a termék-összehasonlítást és hozzájáruljon a megalapozott befektetői döntések meghozatalához. Az új szabályozás alapján az EIOPA-nak és a tagállami felügyeleteknek is lehetősége volt a befektetővédelmi, illetve pénzügyi stabilitási szempontból aggályos biztosítási alapú befektetési termékek forgalmazását korlátozni vagy megtiltani. Emellett, az előírások alapján 3 oldalas, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot (KID) kellett létrehozni a tájékozott befektetési döntések meghozatala érdekében. Az MNB a vizsgálatai során megállapította, hogy a KID-ek továbbra is túllépték a terjedelmi korlátokat; nem megfelelően tagolt, nehezen érthető jogi nyelvezetben íródtak és jellemző, hogy csak az ajánlat aláírása előtt kerültek átadásra, amely az MNB szerint nem minősül kellő időnek.

Tekintve, hogy a Bizottság az IDD alkalmazásának határidejét 2018. október 1-jére halasztotta, eddig az időpontig a hazai jogalkotó is felkészülési időt biztosított a szektor szereplőinek. Ettől függetlenül az MNB már ezt megelőzően és 2019-ben is számos vizsgálatot indított az IDD rendelkezéseinek betartása, így különösen az összeférhetetlenségi szabályzat vizsgálatának érdekében. Az MNB 2019-ben 6 célvizsgálatot folytatott le és állapított meg jogsértéseket (és szabott ki felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságokat), melyek közül egy esetben megállapításra került, hogy egy többes ügynök közvetlen és közvetett tulajdonos egy biztosítóban, amelyből fakadó összeférhetetlenségét a többes ügynök szabályzatában nem kezelte megfelelően. A biztosításközvetítő a többi, általa forgalmazott termékhez képest magasabb jutalékot fizetett a közvetítőinek a tulajdonosi körben átfedést mutató biztosító termékeinek értékesítése után. Az MNB már a vizsgálat során felfüggesztette a biztosító termékeinek további értékesítését.

Közvetítőkkel kapcsolatban megállapított hiányosságok 

Az MNB kiemelte, hogy az immár 6 éve működő önálló közvetítői felügyelés most új mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy az elmúlt évek tapasztalatait feldolgozva egy önálló közvetítői kockázatértékelési módszertan és kockázati térkép került kidolgozásra és bevezetésre. A közvetítő-specifikus kockázatértékelés tapasztalatait, valamint az ebből következő kilátásokat az MNB egy táblázatban foglalta össze (Jelentés 92. o.).

Az MNB szerint a biztosításközvetítők visszajelzései alapján a 2018. februárjától hatályos biztosítás-közvetítőkre vonatkozó IDD által meghatározott követelményeknek való megfelelés a szektor szereplői számára továbbra is komoly kihívást jelent. Tekintettel erre, az MNB közvetítői vizsgálatai során továbbra is fókuszál a szabályozói elvárásoknak való maradéktalan megfelelés ellenőrzésére.

Az MNB arra is kitért, hogy a belső irányítási rendszer működése is problémás. A közvetítőknél végzett célvizsgálatok tapasztalatai alapján megállapítható, hogy több intézménynél – biztosításközvetítő és pénzpiaci közvetítő esetében egyaránt – vannak hiányosságok a belső szabályzatokban, folyamatok szabályozottságában, a biztosításközvetítői területen különösképpen az érdekkonfliktus kezelésében. A fennálló hiányosságok 2020-ban témavizsgálat lefolytatását indokolják az érdekkonfliktusok szektor szintű fejlesztése érdekében.

A 2019. évi célvizsgálatok tapasztalatai alapján az oktatások nyilvántartásai gyakran hiányosak. Az intézmények szolgáltatásainak teljesítése kapcsán a vizsgálatok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a panaszkezelés több esetben sem megfelelő, valamint az igényfelmérésben és az ügyféltájékoztatásban is hiányosságok vannak.

Előfordul ugyanakkor, hogy fentiekben felsorolt hiányosságok egymásra halmozódva, illetve egymásból kiindulva az alapvető működési feltételeknek való megfelelés hiányához vezetnek, ahogy történt ez egy biztosítási alkusz esetében is. Az alkuszi tevékenységi engedéllyel rendelkező társasággal szemben folytatott célvizsgálatban az MNB megállapította, hogy az alkusz nem felelt meg a működésére vonatkozó feltételeknek, amely szerint az ügyfelek megbízásából eljárva, a számukra legmegfelelőbb terméket hivatott felkutatni, mivel nem elemzett és adott át elegendő számú, egymással versengő biztosítási ajánlatot. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az alkusz a gyakorlatban egy biztosító termékét közvetíti, így mint függő ügynök végzi tevékenységét. A társaság a vizsgálatot követően – figyelemmel az MNB által tett megállapításokra – alkuszi tevékenységi engedélyét visszaadta, és a jövőben egy biztosító függő ügynökeként folytatja tevékenységét. Az MNB ezen ügy kapcsán is felhívta a biztosítási és pénzpiaci közvetítők figyelmét a megfelelő tevékenységi forma kiválasztásának és az annak való megfelelés fontosságára, valamint szükség esetén a tevékenységi forma megváltoztatásának lehetőségére.

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

MNB állásfoglalás a kiszervezési szerződések kötelező elemeiről a Szolvencia II irányelv rendszerében

A biztosítók ügymenetének, tevékenységének kiszervezése nem újkeletű fogalom a hazai jogban, ugyan eltérő tartalmi elemekkel,...

Részletek

Megjelent Matovics Rúben tanulmánya

Irodánk biztosítási joggal foglalkozó munkatársa, Matovics Rúben a Kártérítési és Biztosítási Jog című online folyóirat...

Részletek

Veszélyhelyzeti intézkedések a pénzügyi ágazatban

A veszélyhelyzetre tekintettel a Kormány a 145/2020. (IV. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban „Rendelet”) intézkedéseket...

Részletek

Tanulmány a közös hajókár esetén alkalmazandó jogról

Az IVR nemzetközi belföldi hajózási szervezet gondozásában „A voyage through the Law of Inland Shipping” címmel a közelmúltban...

Részletek