Az osztalékelőleg szabályozása a Ptk. alapján

A Ptk. a korlátolt felelősségű társaságról és a részvénytársaságról szóló címek alatt rendelkezik az osztalékelőleg szabályairól (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, 3:186. § és 3:250. §, 3:263.§).

Kft. esetén a társaság legfőbb szerve (a taggyűlés) két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban határozhat az osztalékelőleg fizetéséről. Az osztalékelőleg fizetésével kapcsolatos feltételek, hogy

• az ügyvezető az osztalékelőleg fizetésére tegyen javaslatot,
• ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatát a felügyelőbizottság hagyja jóvá,
• készüljön a társaságnál közbenső mérleg, amelyből megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel,
• ha a társaságnál kötelező a könyvvizsgálat, a könyvvizsgálati kötelezettség a közbenső mérlegre is vonatkozik,
• a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, és
• a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke (jegyzett tőke) összege alá.

Rt. esetén hasonlók a feltételek, azzal, hogy

• nem az ügyvezető, hanem az igazgatóság tesz javaslatot az osztalékelőleg fizetésére (ha a cégnél felügyelőbizottság működik, itt is szükség van a jóváhagyására, illetve kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálati kötelezettséget a közbenső mérlegre itt is alkalmazni kell),
• az alapszabályban felhatalmazást kaphat az igazgatóság az osztalékelőleg fizetéséről szóló döntés, valamint az itt is szükséges közbenső mérleget jóváhagyó döntés meghozatalára (tehát nem feltétlenül a közgyűlés dönt ezekben a kérdésben),
• itt is érvényesülnie kell annak a szabálynak, mely szerint a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, továbbá a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá.

Kft.-nél és rt.-nél közös, hogy amennyiben az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok illetve a részvényesek kötelesek a társaság részére - rt.-nél a társaság felhívására - visszafizetni.

Érdekesség, hogy a Ptk. csak az rt. esetén rendelkezik arról, hogy az igazgatóság felhatalmazható az osztalékelőleg fizetésről szóló döntések meghozatalára, a kft.-nél nincs ilyen szabály. Ennek ellenére a kft. társasági szerződését (egyszemélyes kft. alapító okiratát) meghatározó minta okiratok tartalmaznak ilyen választható felhatalmazást a kft. ügyvezetője számára (21/2006. (V. 18.) IM rendelet 6. számú melléklet 10.4. pont, 7. számú melléklet 9.2. pont).

Korábban a Gt. (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) alapján az osztalékelőleg fizetésének kft. és rt. esetén is előfeltétele volt, hogy ez a lehetőség az adott cég létesítő okiratában (társasági szerződésében, alapszabályában, alapító okiratában) szerepeljen. A Gt. szerint a tagoknak külön okiratban is vállalniuk kellett, hogy az osztalékelőleget visszafizetik, ha utóbb kiderül, hogy az osztalékfizetésre nem nyílik lehetőség (Gt. 133. §, 221. §). A Ptk. szerint az osztalékelőleg fizetésére akkor is lehetőség van, ha az erre vonatkozó rendelkezések a társaság létesítő okiratában nem szerepelnek és a Ptk. szerint az osztalékelőleg esetleges visszafizetési kötelezettsége már a törvényen alapul, tehát visszafizetési kötelezettség vállalásáról szóló nyilatkozatot nem kell tenniük a tagoknak (részvényeseknek).

A Gt. szabályai szerint a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül lehetett figyelembe venni illetve osztalékelőleg volt fizethető a mérleg fordulónapját követő 6 hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is. Látszólag lényeges változás, hogy a közbenső mérleg illetve a számviteli törvény szerinti beszámoló figyelembe vehetőségének 6 hónapos határidejéről szóló rendelkezéseket a Ptk. már nem tartalmazza. Valójában itt a magánjogi kódexbe nem illő rendelkezéseknek a megfelelő ágazati jogszabályba való áthelyezésére került sor. A számviteli törvény kimondja ugyanis, hogy a legutolsó beszámolót, vagy - ha ilyen készült - a közbenső mérleget eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 21. § (7) bek.).

Fontos, hogy sem kft., sem rt. esetén nem enged a Ptk. a társasági tagokra, részvényesekre nézve kedvezőbb irányba való eltérést az osztalékelőleg fizetési szabályoktól. A társasági szerződés (alapító okirat), illetve alapszabály e tilalomba ütköző rendelkezése semmisnek minősül (Ptk. 3:187. §, „XXVI. Fejezet A társaság által teljesített kifizetések”, 3:265. § „XXXIV. Fejezet Részvényesi jogok és kötelezettségek”). Tehát ebben a kérdésben nem érvényesül az a lehetőség, hogy a tagok (részvényesek) a Ptk. rendelkezéseitől eltérjenek, és az osztalékelőlegre magukra nézve kedvezőbb szabályokat állapítsanak meg a létesítő okiratban.

Megjegyezzük, hogy az osztalékelőleg fizetésének a fentieken túl a számviteli törvény szerinti további feltétele is van: osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 39. § (4) bek.).

Jelezzük továbbá, hogy a Ptk. hatályba lépéséről rendelkező szabályok szerint a kft. és rt. bizonyos esetekben 2016. március 15-ig még a korábban hatályos Gt. szerint működhet. A fent írt Ptk. szabályok azokra a vállalkozásokra érvényesek, amelyek már döntöttek a Ptk. szabályai szerinti továbbműködésről (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 12-14. §).

Vissza a hírekhez