Az nyrt. közgyűlésének speciális szabályai a veszélyhelyzetben 2020. április 15.

Társasági jog

A 102/2020. (IV.10.) Korm. rendelet (Rendelet) a nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.) közgyűlésére is tartalmaz a Ptk.-tól eltérő szabályokat arra az esetre, ha a közgyűlés a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett korlátozott a döntéshozatalban.

 

Ügyvezetési döntéshozatal a közgyűlés hatáskörében

Az nyrt. ügyvezetése jogosult döntést hozni olyan kérdésekben, amelyek egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartoznának, így jogosult:

 

  • dönteni a már közzétett közgyűlési napirenden szereplő kérdésekben,
  • határozni a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról,
  • dönteni az adózott eredmény felhasználásáról,
  • dönteni a közgyűlés hatáskörébe tartozó, a társaság törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben,
  • módosítani a társaság alapszabályát,
  • a közzétett napirenden szereplő határozati javaslatoktól eltérően is dönteni, ha a közgyűlési meghívó már közzétételre került.

 

Az ügyvezetés döntések meghozatalára vonatkozó korábbi – akár a saját részvény megszerzésére vonatkozó ‒ felhatalmazásai időtartama, ha a felhatalmazás a veszélyhelyzet alatt járna le, a veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában döntést hozott.

Az ügyvezetés dönthet az osztalék kifizetéséről is

Az ügyvezetés köteles 2020. április 30-ig, vagy ha a társaság üzleti éve a naptári évtől eltér, a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap végéig határozni a társaság beszámolójáról. Az ügyvezetés dönthet az adózott eredmény felhasználásáról, osztalék fizetéséről is.

Közgyűlés kezdeményezése az osztalék fizetéséről szóló döntés utólagos jóváhagyásáról

Az osztalék kifizetése a közgyűlés jóváhagyásához köthető: ha a részvényesek közgyűlés tartását kezdeményezik, az osztalék csak akkor fizethető ki, ha a beszámolót és az osztalék kifizetéséről szóló döntést a közgyűlés is jóváhagyja.

Ha a részvényesek nem kérik a közgyűlés összehívását, úgy az osztalékot ki lehet fizetni, és a beszámoló elfogadása, az osztalékról szóló döntés, illetve az osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén már nem szerepelhet.

A közgyűlés kezdeményezésének feltételei az alábbiak:

 

  • Az arra jogosult részvényesek kérhetik: azok a részvényesek kezdeményezhetik, akik az eredetileg közzétett meghívóban vagy a Rendelet alapján közzétett felhívásban megjelölt közgyűléssel összefüggésben kért és lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján az nyrt. részvénykönyvében szerepelnek.
  • Jogvesztő határidőn belül kérhetik: ha a társaság üzleti éve a naptári évvel egyezik, úgy 2020. május 31-ig, ha a társaság üzleti éve a naptári évtől eltér, úgy az ügyvezetés vonatkozó határozatának nyilvánosságra hozatalától számított 30 napon belül kell kezdeményezni. Fontos, hogy a határidő jogvesztő, a kérelemnek a határidő utolsó napjáig meg kell érkeznie a társasághoz!
  • A közgyűlési meghívó közzététele: a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha pedig a veszélyhelyzet a részvényesi kérelem kézhezvételekor már megszűnt, úgy a kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.

 

Az ügyvezetés egyéb tárgyban hozott döntéseinek utólagos jóváhagyása

Az ügyvezetés egyéb döntései jóváhagyása érdekében a szavazatok legalább 1 %-ával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását az alábbiak szerint:

 

  • Arra jogosult részvényesek kezdeményezhetik: a jogosultak körére az előzőekben írt szabályok az irányadók.
  • Jogvesztő határidőn belül kérhetik: a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül kell benyújtani.
  • A közgyűlési meghívó közzététele: a közgyűlés tartására vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.

 

Az ügyvezetői döntés jóváhagyásáról szóló közgyűlés időpontja

Ha a veszélyhelyzet megszűnése és a következő naptári év április 1. napja ‒ vagy ha az nyrt. üzleti éve eltér a naptári évtől, akkor a mérlegfordulónap és a következő naptári év április 1. napja ‒ közötti időtartam kevesebb, mint 180 nap, akkor az ügyvezetői döntés jóváhagyására közgyűlés nem kezdeményezhető, azonban az ügyvezetői döntések jóváhagyásának kérdése a soron következő közgyűlés napirendjére tűzhető.

Az nyrt. testületi tagjainak és könyvvizsgálójának megbízatása

Ha az nyrt. testületi tagjainak, valamint a könyvvizsgálónak a megbízatása a veszélyhelyzet alatt szűnne meg, akkor a megbízatás nem szűnik meg, hanem a veszélyhelyzet lejártát követő soron következő közgyűlésig fennmarad. A testületi tag, valamint a könyvvizsgáló ez idő alatt is köteles ellátni a feladatát.

Nem marad fenn a megbízatás, ha:

 

  • az ügyvezetés a veszélyhelyzet fennállása alatt meghozza a szükséges döntéseket, és dönt az új testületi tag, illetve a könyvvizsgáló kinevezéséről, vagy
  • a vezető tisztségviselőt visszahívják, vagy meghal, vagy jogutód nélküli megszűnik, vagy cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozzák, vagy vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok következik be.

 

A meghívó és a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztések közzététele a honlapon

Ha a meghívó és a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztések, a felügyelőbizottsági jelentések és a határozati javaslatok közzétételére 2020. április 11-ig nem került sor, azt annak ellenére is közzé kell tenni a társaság a honlapján, ha egyébként a közgyűlés helyett az ügyvezetés fog döntést hozni.

A meghívót a közgyűlést legalább 21 nappal, míg a többi dokumentumot legalább 8 nappal megelőzően közzé kell tenni a társaság honlapján.

Ha 2020. április 11. előtt már közzétételre került a meghívó, a társaság honlapján közzétett felhívás eltérhet a már közzétett meghívóban szereplőktől.

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Változások a gazdasági társaságok legfőbb döntéshozó szerveinek működésében

A veszélyhelyzetre tekintettel a Kormány a 102/2020. (IV. 10.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Rendelet) több ponton...

Részletek

Elektronikus (cég)bélyegző és elektronikus cégjegyzési jog

Egy pénzügyi intézmény a pénzügyi és kiegészítő szolgáltatásaira vonatkozó szerződéseit kevés kivétellel csak írásban...

Részletek

A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek átláthatósága és jóváhagyása

Irodánk több cikkben is beszámolt arról, hogy a 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelv („Irányelv”) implementálásaként...

Részletek

Javadalmazási politika és javadalmazási jelentés a nyilvánosan működő részvénytársaságnál

Az Európai Parlament és a Tanács a 2017. május 17-i (EU) 2017/828 számú irányelvvel a hosszú távú részvényesi szerepvállalás...

Részletek