Az Európai Unió Bírósága megállapításai a tőkefedezeti életbiztosítások közvetítéséről 2018. július 24.

Biztosítási jog

Az Európai Unió Bírósága („EUB”) a C-542/16. számú ügyben nemrég hozott ítéletében több szempontból is vizsgálta a tőkefedezeti életbiztosítások biztosításközvetítők általi értékesítését. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet két ügyet egyesítő jogvita keretében terjesztették elő. Az ügyfelek mindkét ügyben a biztosításközvetítő társaságokon keresztül megkötött tőkefedezeti életbiztosításokba befektetett pénzösszegeket veszítettek el. A biztosításközvetítő társaságok ugyanazon felelősségbiztosítónál rendelkeztek szakmai felelősségbiztosítással.

Az egyik jogvita tényállása szerint a tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosításközvetítő részére a tőkefedezeti életbiztosításhoz kapcsolódóan, befektetés céljából az ügyfelek által átutalt összegeket a biztosításközvetítő vezérigazgatója jogtalanul eltulajdonította. A szakmai felelősségbiztosító helytállási kötelezettsége szempontjából releváns kérdés volt tehát, hogy a vezérigazgató tevékenysége biztosításközvetítésnek minősül-e, ha nem állt szándékában tényleges biztosítási szerződés megkötése.

Az EUB e kérdés kapcsán megállapította: a biztosításközvetítő szubjektív szándéka nem releváns annak megítélése során, hogy az adott tevékenység biztosításközvetítésnek minősül-e. Vagyis biztosításközvetítésnek kell tekinteni a biztosítási szerződések megkötésének előkészítésével kapcsolatos tevékenységek végzését abban az esetben is, ha az érintett biztosítási közvetítőnek nem állt szándékában tényleges biztosítási szerződés megkötése.

A másik jogvita tényállása szerint a biztosításközvetítő társaság egyik munkavállalója tanácsára az ügyfél tőkefedezeti életbiztosítás keretében jelentős összeget fektetett befektetési kötvénybe (strukturált pénzügyi eszközbe), mely a későbbiekben teljesen elveszítette az értékét. A szakmai felelősségbiztosító helytállási kötelezettsége szempontjából releváns kérdés volt, hogy a tőkebefektetéssel kapcsolatos pénzügyi tanácsadás a biztosítási közvetítésről szóló irányelv (2002/92/EK) vagy a MiFID I irányelv (2004/39/EK) hatálya alá tartozik-e, és amennyiben mindkét említett irányelv hatálya alá tartozik, ezen irányelvek egyikének alkalmazása elsőbbséget élvez-e a másikéval szemben.

Az EUB e második kérdés kapcsán megállapította, hogy az említett befektetés a biztosítási szerződés szerves részét képezi, ezért a befektetéssel kapcsolatos tanácsadás a biztosítási szerződés megkötésének előkészítésével kapcsolatos tevékenységek körébe tartozik. Az EUB megállapította azt is, hogy az alapeljárás tárgyát képező pénzügyi tanácsadás főszabály szerint ugyan a MiFID I irányelv tárgyi hatálya alá tartozhat, a MiFID I irányelv azonban nem vonatkozik a tanácsadásra, amennyiben azt tőkefedezeti életbiztosítási szerződés megkötésére vonatkozó biztosítási közvetítés mint szakmai tevékenység keretében végzik. Ezért az EUB szerint a tőkefedezeti életbiztosítási szerződés megkötésére vonatkozó biztosításközvetítés keretében végzett, tőkebefektetéssel kapcsolatos pénzügyi tanácsadás a biztosítási közvetítésről szóló irányelv, és nem a MiFID I irányelv hatálya alá tartozik és biztosításközvetítésnek minősül. Ez az értelmezés – ahogy arra az EUB is utal – összhangban áll a vizsgált alapeljárás idején még nem hatályos MiFID II irányelv (2014/65/EU) rendelkezéseivel is. Az EUB tőkefedezeti életbiztosítási szerződés kapcsán nyújtott tanácsadásra vonatkozó megállapításai értelemszerűen vonatkoznak minden olyan biztosításra (így különösen unit-linked biztosításokra), amelyeknek van befektetési eleme.


Befektetés, Életbiztosítás

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Az MNB rendelete csökkenti az életbiztosítások esetén vállalható maximális technikai kamatokat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég kiadott rendelete alapján a 2021. január 1-jétől megkötött új szerződéseknél 1,8 százalékra...

Részletek

A TKM Rendelettel kapcsolatos egyes kérdésekben foglalt állást az MNB

A megtakarítási célú életbiztosítási szerződések költségterhelésének összehasonlítását szolgáló ún. teljes költségmutató...

Részletek

MNB állásfoglalás a kiszervezési szerződések kötelező elemeiről a Szolvencia II irányelv rendszerében

A biztosítók ügymenetének, tevékenységének kiszervezése nem újkeletű fogalom a hazai jogban, ugyan eltérő tartalmi elemekkel,...

Részletek

Biztosítási szektort érintő megállapítások a Magyar Nemzeti Bank 2020-as Biztosítási, Pénztári, Tőkepiaci Kockázati és Fogyasztóvédelmi Jelentéséből

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben közzétette a biztosítási, pénztári és tőkepiaci szektor tekintetében a kockázati...

Részletek