Az Európai Bíróság új ítélete a felelősségbiztosítóval szemben indított kártérítési perek joghatósági szabályairól

Az Európai Unió Bírósága („EUB”) 2018. január 31-én a C-106/17. számú (Paweł Hofsoe vs. LVM Landwirtschaftlicher Versicherungsverein Münster AG) ügyben hozott ítéletében lényeges megállapításokat tett abban a kérdésben, hogy mely tagállamban perelhető a felelősségbiztosító olyan személy által, aki a károsultak kártérítési követeléseinek engedményeseként a biztosítási kártérítési követelések biztosítóktól való behajtását végzi.

A tényállás szerint egy lengyelországi lakóhellyel rendelkező természetes személy Németországban közúti balesetet szenvedett, melyet egy németországi székhelyű biztosítótársaságnál biztosított állampolgár okozott. A lengyelországi lakóhelyű károsult biztosítóval szembeni kártérítési követelését egy lengyelországi székhelyű vállalkozásra engedményezte. Az engedményes a rá engedményezett kártérítési követelés megfizetése iránt Lengyelországban nyújtott be keresetet a német biztosítótársasággal szemben. A felperes a lengyel bíróság joghatóságát arra alapozta, hogy a Európai Uniós joghatósági szabályok szerint a tagállami biztosító perelhető a károsult lakóhelye szerinti tagállam bíróság előtt is.

E tényállás kapcsán az EUB-nak a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet („Brüsszel II.”) a biztosítási ügyekre irányadó különös joghatósági szabályait kellett értelmeznie. Az EUB elé előzetes döntéshozatali eljárásban kerülő kérdés az volt, hogy egy olyan személy, akinek szakmai tevékenysége a károsultak kártérítési követeléseinek engedményeseként való behajtásából áll, indíthat-e a károsult lakóhelye szerinti bíróság előtt pert a közúti baleset okozójának felelősségbiztosítójával szemben, ha e felelősségbiztosító székhelye a károsult lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van.

Az EUB kiindulópontja az volt, hogy a Brüsszel II. joghatósági szabályainak nagymértékben kiszámíthatónak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye, székhelye határozza meg. Az EUB szerint az a különleges joghatósági szabály, amely alapján a biztosító székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban is perelhető, kivételes jellegű, azt szigorúan kell értelmezni. Az EUB hangsúlyozta: a különleges joghatósági rendelkezések célja, hogy a gyengébb felet az érdekeinek az általános szabályoknál jobban megfelelő joghatósági szabályokkal védelemben részesítse, a különleges joghatósági szabályok tehát nem vonatkoznak azokra, akik esetében e védelem nem indokolt.

Az EUB ezek alapján az előterjesztett kérdésre azt a választ adta, hogy az a személy, aki a károsultak követelésének engedményeseként szakmai tevékenységet folytat a biztosítási kártérítési követelések behajtása területén, nem részesülhet a károsultakat megillető különleges védelemben, vagyis, e személy nem hivatkozhat a károsult lakóhelye szerinti bíróság joghatóságára.

Mindezek alapján a tagállami felelősségbiztosítóknak, amennyiben ellenük nem a székhelyük, hanem a károsult lakóhelye szerinti tagállam bírósága előtt terjesztenek elő kártérítési keresetet, érdemes megvizsgálniuk az igényt érvényesítő felperes személyét. Ha ugyanis a kártérítési keresetet nem maga a károsult, hanem a károsultak követelésének engedményeseként szakmai tevékenységet folytató személy terjeszti elő, a károsult lakóhelye szerinti bíróság joghatósága a felelősségbiztosító által a fentiekre tekintettel kifogás tárgyává tehető.

Vissza a hírekhez