Az MNB vezetői körlevélben emlékezteti a kibocsátókat a MAR rendelkezéseinek betartására

Az MNB vezetői körlevélben fordult a nyilvános értékpapír-kibocsátókhoz a MAR (piaci visszaélésekről szóló rendelet) előírásainak való megfelelés elősegítése érdekében.


Az MNB ismételten kiemelte, hogy a kibocsátó köteles az őt vagy az általa kibocsátott pénzügyi eszközt közvetve vagy közvetlenül érintő bennfentes információt a lehető leghamarabb közzétenni. Ez alól kivételt a közzététel késleltetése jelenthet, ha az azt megalapozó indokok fennállnak. Az MNB álláspontja szerint ugyanakkor a MAR előírásainak nem felel meg a kibocsátó, ha:

 

(i) a piac zárása után azonosít bennfentes információt és azt azért nem teszi közzé haladéktalanul, mert a piac zárva van, vagy

(ii) a kibocsátó hétvégén/munkaszüneti napon azonosít bennfentes információt, de munkaszervezeti okokból kifolyólag hétvégén/munkaszüneti napon nem tudja közzétenni az információt,

(iii) ha a bennfentes információ már létrejött, de a kibocsátó azért nem teszi azt közzé, mert további részinformációkra vár, úgyszintén, ha

(iv) a kibocsátó a bennfentes információhoz hozzájutott és annak hitelességében is bizonyos lehet, mégis vár a bennfentes információról szóló hivatalos értesítésre.

 

A vezetői körlevél tanulsága, hogy a kibocsátónak a munkaszervezetét úgy kell kialakítania, hogy a bennfentes információt akkor is haladéktalanul közzé tudja tenni, ha a bennfentes információ a munkaszervezeten belül olyan személynél, szervezeti egységnél keletkezik, aki maga nem dönthet a közzétételről, és gondoskodnia kell a bennfentes információ közzétételéért felelős személy helyettesítéséről.

 

Emlékeztet az MNB arra is, hogy a vezetőkre vonatkozó, a pénzügyi jelentések közzétételét megelőző 30 napos ügyletkötési tilalom objektív tilalom, amely akkor is fennáll, ha a kibocsátó szerint a pénzügyi jelentésekhez nem kapcsolódik bennfentes információ. Ugyanakkor nem zárható ki az sem, hogy a jelentésekkel összefüggésben a kibocsátó bennfentes információt is azonosít, amelyre viszont a bennfentes kereskedelem általános tilalma vonatkozik, ami kiterjed minden olyan személyre, aki a bennfentes információhoz hozzájutott.

 

Az MNB ismét felhívja a figyelmet arra is, hogy ha a kibocsátó a bennfentes információ közzétételének késleltetéséről döntött, akkor erről haladéktalanul tájékoztatnia kell az MNB-t. Ez alól kivételt jelentenek azok a kibocsátók, akiknek az értékpapírjai kizárólag KKV tőkefinanszírozási piacra kerültek bevezetésre, így pl. az Xtend piac kibocsátói, akik az MNB kérése esetén kötelesek indokolni a késleltetést.


A bennfentesek jegyzékével kapcsolatban az MNB kiemelte, hogy annak pontosan rögzítenie kell azt az időpontot, amikor a bennfentes információ keletkezett (a bennfentes információ azonosításának dátuma egyben a bennfentes jegyzék felvételének dátuma is), valamint, hogy mely személy mikor jutott hozzá.

 

A kibocsátók azokról a személyekről, akik funkciójuk vagy pozíciójuk okán mindenkor hozzáférnek minden bennfentes információhoz, ún. állandó bennfentesek jegyzékét vezethetnek. Az MNB ezzel kapcsolatban felhívja a kibocsátók figyelmét arra, hogy az állandó bennfentesek jegyzékébe csak azon személyek szerepeljenek, akik esetén az előbbi feltételezés érvényesül, tehát mindenkor hozzáférnek minden bennfentes információhoz. Ha ez egy adott személynél mégsem érvényesül, akkor a kibocsátó őt az ügyletspecifikus bennfentesek jegyzékébe köteles felvenni.

Vissza a hírekhez