A pénzügyi szolgáltatások körében az új díj bevezetése díjemelésnek vagy díjszámítás-változásnak minősül? 2019. május 8.

Bank- és hiteljog

Nemrégiben megjelent iránymutató ítéletében a Kúria kimondta, az ingyenesen nyújtott pénzintézeti szolgáltatás díjkötelessé tétele, valamint a díjszámítás módjának az ügyfél számára hátrányos egyoldalú megváltoztatása nem lehetséges.

A vitára okot adó ügyben a pénzügyi intézmény több termékében egyes megbízások teljesítésének a díját megemelte, más termékeiben a korábbiakban díjmentes vásárlásra díjat állapított meg. A hitelintézet több díj esetén fix összeg helyett fix összeg + százalékos mértékű fizetési kötelezettséget és ahhoz egy maximum összeget határozott meg, illetve a százalékos mértékű díjhoz további százalékos mértékű díjat és maximum díjat rendelt úgy, hogy az minden esetben kedvezőtlenebb díjfizetést eredményezett. Ezzel az MNB álláspontja szerint a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések díjának számítási módját megváltoztatta és új díjat vezetett be. Erre tekintettel a pénzügyi intézményt az MNB bírsággal sújtotta, ennek folytán az ügy bíróság elé került.

Az első és a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontot foglalt el, erre figyelemmel a Kúria iránymutató döntést hozott.

A jogkérdést illetően a Kúria 1/2017. számú közigazgatási elvi határozatra hivatkozott. Eszerint a Hpt. 210. § (12) bekezdésébe ütközik, ha a pénzintézet a korábban ingyenesen nyújtott szolgáltatását a szerződés egyoldalú módosításával díjkötelessé teszi, valamint egyes díjai számítási módját egyoldalúan megváltoztatja az ügyfél hátrányára. Az elvi határozatban foglaltaktól a Kúria nem kívánt eltérni. Ez a jogszabályhely tehát egyértelműen tiltja a szerződésben foglalt díjnak a szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalú, ügyfélre kedvezőtlen módosítását. A jelen jogvita lényege pedig az, hogy míg a hitelintézet a díj összegének változását díjemelésnek, addig az MNB a díjszámítás változásának tekintette.

A díj számítási módját a Hpt. nem határozza meg. A Kúria szerint a számítás valamilyen módszer, elv, konkrét művelet alkalmazásával történő számítást jelent. Számítási mód ezért a fix összegű díjszámítás vagy százalékszámítás is. Emiatt, amikor a pénzügyi intézmény a fix díjról egy százalékot is tartalmazó díjra tért át, az egyértelműen egy alkalmazott matematikai műveletnek tekinthető, azaz a számítási mód megváltoztatása történt, ami a Hpt. fenti korlátozása alá esik. Tehát nem egyszerű díjemelés történt, mert megváltozott a díj számításának módja fix összeg helyett százalékos mértékűre, illetőleg a százalékos mértékű díjnál további százalékos díj és maximum összeg bevezetésével. Tekintettel továbbá arra, hogy egy nem létező díj helyett díj felszámítása új díj bevezetésének minősül azokban a szerződésekben, amelyek korábban díjmentesek voltak, a Kúria álláspontja szerint az MNB jogszerűen állapította meg, hogy a pénzügyi intézmény jogsértést követett el. [Kúria Kfv.III.37.742/2016/4.]


Joggyakorlat

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Mikor alkalmazható negatív kamat?

A mára többé-kevésbé elfogadott negatív kamat gondolata – azaz az, hogy nem az adós fizet kamatot a hitelezőnek, hanem...

Részletek

Hitelszerződés és kölcsönszerződés elhatárolása

A Szegedi ítélőtábla nemrégiben hozott ítéletében (Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.288/2017.) felmerült a hitelszerződés...

Részletek

Tartozáselismerő nyilatkozat-e a tartozás összegéről kiállított közjegyzői ténytanúsítvány?

A Kúria egy közelmúltban hozott döntésében (Kúria Gfv.VII.30.791/2016.k közzétéve EBH2018. G.1) a pénzügyi intézmény...

Részletek

Megtagadható-e a banktitoknak minősülő közérdekű adat kiadása?

A Fővárosi Ítélőtábla által 2017-ben másodfokon elbírált konkrét ügyben az a kérdés merült fel, köteles-e kiadni az Infotv....

Részletek