A pénzmosás elleni törvény 2020-as változásai

A tavalyi év decemberében elfogadta az országgyűlés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi CXIX. törvényt („Módtv.”). A Módtv. 2020. január 10. napi hatálybalépéssel jelentősen módosítja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényt („Pmt.”).

A módosítást egyrészről a Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak felügyeleti gyakorlati tapasztalatai – így különösen egy dinamikus ügyfél-átvilágítási rendszer kialakításának igénye –, másrészt az Európai Parlament és a Tanács – a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2018/843 –irányelvének („5. számú pénzmosási irányelv”) 2020. január 10. napjától történő kötelező alkalmazása indokolta.

Új szolgáltatók, megváltozó értékhatárok: Az 5. irányelv rendelkezéseinek megfelelően a jogalkotó kiterjeszti a Pmt. hatályát néhány kriptovaluta szolgáltatóra, a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, valamint letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra. A módosítások eredményeképpen azon potenciális pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok kezelése is lehetővé válik, amelyek a technológiai újdonságok használatából adódnak.

A módosítás alapján a Pmt. hatálya alá kerülnek a 3 millió Ft-ot meghaladó értékű kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy tárolásával foglalkozó vállalkozások. A hazai piaci viszonyok által indokolt változás pedig az, hogy az ingatlanok bérbeadása kizárólag a havi 500.000 Ft feletti bérleti díj túllépése esetén tartozik a Pmt. hatálya alá.

Fontos változás, hogy az ügyleti megbízás esetén fennálló ügyfél-átvilágítási kötelezettség hárommillió-hatszázezer forintos összeghatárról négymillió-ötszázezer forintra emelkedik.

Egységesített azonosítási és monitoring rendszer: Az 5. számú pénzmosási irányelv előírásainak megfelelően, a Pmt. szigorúbb, az egész EU szintjén egységesen alkalmazott ügyfél-azonosítási és kapcsolat nyomon követési intézkedéseket fog alkalmazni minden stratégiai hiányosságokkal rendelkező kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgáraival és vállalkozásaival szemben.

Kiemelt közszereplők: A kiemelt közszereplők (ún. PEP) vonatkozásában minden tagállam, így hazánk is köteles lesz a hazai jog szerint fontos közhivatalnak minősülő, konkrét funkciókat – de nem az egyes személyeket – feltüntető jegyzéket kiadni és folyamatosan frissíteni.

Kockázati besorolás: A módosítások között szerepelnek a kockázatalapú megközelítést pontosító rendelkezések, az ügyfél-azonosítás, a kockázati szint meghatározása, valamint az üzleti kapcsolat nyomon követése területén. Ezen rendelkezések pontosítása által a jogalkotó azt kívánja célozni, hogy a hatóságok és szolgáltatók erőforrásaikat a magasabb kockázatú ügyekre összpontosíthassák.

A már említett dinamikus ügyfél-átvilágítási rendszer kialakítása keretében a Pmt.-ben –tartós üzleti kapcsolat esetében – bevezetésre kerül, hogy a szolgáltató minden esetben köteles lesz elvégezni az ügyfél kockázati besorolását, amelynek során a szolgáltatónak írásban rögzítenie kell, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony. Jogszabályi szinten rögzítésre kerül. A kockázati besorolás egy dinamikus folyamat, amely a körülmények változása függvényében alakul.

Négyszintű átvilágítási intézkedés: A Pmt. felülvizsgálata keretében módosítása kerültek a kockázati szintekhez igazított egyszerűsített, normál és fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések. Ezen intézkedések mellett egy speciális kategória is kialakításra került az e hármas beosztásba nem illeszthető speciális kategória, amely kategória magában foglalja például a levelező banki kapcsolatra vonatkozó elvárások, illetve az elektronikus pénzre vonatkozó speciális rendelkezéseket.

A szolgáltatók a 2020. január 10. napjától hatályos rendelkezésekkel teljeskörű szabadságot kapnak, hogy kockázati értékelésük alapján maguk határozzák meg azokat az alacsony kockázatú eseteket, ahol elégségesnek tartják az egyszerűsített ügyfél-átvilágítást. Jelentős változás, hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén a szolgáltató ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján is elvégezheti.

Tényleges tulajdonos (UBO) adatbázis: Az átláthatóság növelése érdekében pontosításra kerültek a tényleges tulajdonlásra, valamint a központi tényleges tulajdonosi adatbázisra vonatkozó kötelezettségek. Bár 2017. június 26. napja óta hatályban van a Pmt. tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása e rendszer még nem került felállításra. A jelenlegi módosítással ugyanakkor felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg ezen adatbázisra vonatkozó részletes szabályokat, így a közeljövőben várható a rendszer felállása.

Egyéb módosítások: a fenti változások mellett további, a korábbi gyakorlatban értelmezési és alkalmazási nehézséget jelentő módosítás is szerepel a Módtv.-ben. Ilyen például, hogy

• egy szervezet esetében a jövőben csak a szolgáltató előtt eljárni jogosult képviselőt kell majd átvilágítani, nem pedig a szervezet képviseletére jogosult valamennyi személyt,
• a lakcímkártyát csak a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező ügyfél köteles bemutatni,
• a születési név, az állampolgárság és az anyja születési neve adat ellenőrzése mellőzhető, ha a külföldi hatóság által kiállított okirat ezeket az adatokat nem tartalmazza (az adatokat azonban rögzíteni kell).

Belső szabályzat: A Pmt.-ben meghatározott belső szabályzatra vonatkozó rendelkezések – amennyiben azt a szolgáltató jellege és mérete indokolja –, kiegészülnek egy külső ellenőrzési funkció működtetésére vonatkozó kötelezettséggel a belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából.

A szolgáltatóknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről, valamint megakadályozásáról szóló szabályzataikat 2020. április 9-ig kell hozzáigazítaniuk a megváltozott szabályokhoz.

A nemzetközi elvárásokkal való összhang megteremtése érdekében a Pmt. új rendelkezésként kimondja, hogy pénzügyi szolgáltatók esetében a belső szabályzatban meghatározott vezető, a Pmt.-ből és annak felhatalmazásán alapuló jogszabályból eredő feladatok ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel kell hogy rendelkezzen és az irányítási funkciót betöltő testületnek közvetlenül jelentési kötelezettséggel tartozik. A hitelintézetek esetében ezen vezető – a jelen bekezdésben rögzített feladatain túlmenően – kizárólag megfelelőségi feladatokat láthat el.

Vissza a hírekhez