A pénzmosás elleni törvény 2020-as változásai 2020. január 8.

Bank- és hiteljog

A tavalyi év decemberében elfogadta az országgyűlés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi CXIX. törvényt („Módtv.”). A Módtv. 2020. január 10. napi hatálybalépéssel jelentősen módosítja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényt („Pmt.”).

A módosítást egyrészről a Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak felügyeleti gyakorlati tapasztalatai – így különösen egy dinamikus ügyfél-átvilágítási rendszer kialakításának igénye –, másrészt az Európai Parlament és a Tanács – a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2018/843 –irányelvének („5. számú pénzmosási irányelv”) 2020. január 10. napjától történő kötelező alkalmazása indokolta.

Új szolgáltatók, megváltozó értékhatárok: Az 5. irányelv rendelkezéseinek megfelelően a jogalkotó kiterjeszti a Pmt. hatályát néhány kriptovaluta szolgáltatóra, a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, valamint letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra. A módosítások eredményeképpen azon potenciális pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok kezelése is lehetővé válik, amelyek a technológiai újdonságok használatából adódnak.

A módosítás alapján a Pmt. hatálya alá kerülnek a 3 millió Ft-ot meghaladó értékű kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy tárolásával foglalkozó vállalkozások. A hazai piaci viszonyok által indokolt változás pedig az, hogy az ingatlanok bérbeadása kizárólag a havi 500.000 Ft feletti bérleti díj túllépése esetén tartozik a Pmt. hatálya alá.

Fontos változás, hogy az ügyleti megbízás esetén fennálló ügyfél-átvilágítási kötelezettség hárommillió-hatszázezer forintos összeghatárról négymillió-ötszázezer forintra emelkedik.

Egységesített azonosítási és monitoring rendszer: Az 5. számú pénzmosási irányelv előírásainak megfelelően, a Pmt. szigorúbb, az egész EU szintjén egységesen alkalmazott ügyfél-azonosítási és kapcsolat nyomon követési intézkedéseket fog alkalmazni minden stratégiai hiányosságokkal rendelkező kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország állampolgáraival és vállalkozásaival szemben.

Kiemelt közszereplők: A kiemelt közszereplők (ún. PEP) vonatkozásában minden tagállam, így hazánk is köteles lesz a hazai jog szerint fontos közhivatalnak minősülő, konkrét funkciókat – de nem az egyes személyeket – feltüntető jegyzéket kiadni és folyamatosan frissíteni.

Kockázati besorolás: A módosítások között szerepelnek a kockázatalapú megközelítést pontosító rendelkezések, az ügyfél-azonosítás, a kockázati szint meghatározása, valamint az üzleti kapcsolat nyomon követése területén. Ezen rendelkezések pontosítása által a jogalkotó azt kívánja célozni, hogy a hatóságok és szolgáltatók erőforrásaikat a magasabb kockázatú ügyekre összpontosíthassák.

A már említett dinamikus ügyfél-átvilágítási rendszer kialakítása keretében a Pmt.-ben –tartós üzleti kapcsolat esetében – bevezetésre kerül, hogy a szolgáltató minden esetben köteles lesz elvégezni az ügyfél kockázati besorolását, amelynek során a szolgáltatónak írásban rögzítenie kell, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony. Jogszabályi szinten rögzítésre kerül. A kockázati besorolás egy dinamikus folyamat, amely a körülmények változása függvényében alakul.

Négyszintű átvilágítási intézkedés: A Pmt. felülvizsgálata keretében módosítása kerültek a kockázati szintekhez igazított egyszerűsített, normál és fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések. Ezen intézkedések mellett egy speciális kategória is kialakításra került az e hármas beosztásba nem illeszthető speciális kategória, amely kategória magában foglalja például a levelező banki kapcsolatra vonatkozó elvárások, illetve az elektronikus pénzre vonatkozó speciális rendelkezéseket.

A szolgáltatók a 2020. január 10. napjától hatályos rendelkezésekkel teljeskörű szabadságot kapnak, hogy kockázati értékelésük alapján maguk határozzák meg azokat az alacsony kockázatú eseteket, ahol elégségesnek tartják az egyszerűsített ügyfél-átvilágítást. Jelentős változás, hogy egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén a szolgáltató ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján is elvégezheti.

Tényleges tulajdonos (UBO) adatbázis: Az átláthatóság növelése érdekében pontosításra kerültek a tényleges tulajdonlásra, valamint a központi tényleges tulajdonosi adatbázisra vonatkozó kötelezettségek. Bár 2017. június 26. napja óta hatályban van a Pmt. tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása e rendszer még nem került felállításra. A jelenlegi módosítással ugyanakkor felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg ezen adatbázisra vonatkozó részletes szabályokat, így a közeljövőben várható a rendszer felállása.

Egyéb módosítások: a fenti változások mellett további, a korábbi gyakorlatban értelmezési és alkalmazási nehézséget jelentő módosítás is szerepel a Módtv.-ben. Ilyen például, hogy

  • egy szervezet esetében a jövőben csak a szolgáltató előtt eljárni jogosult képviselőt kell majd átvilágítani, nem pedig a szervezet képviseletére jogosult valamennyi személyt,
  • a lakcímkártyát csak a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező ügyfél köteles bemutatni,
  • a születési név, az állampolgárság és az anyja születési neve adat ellenőrzése mellőzhető, ha a külföldi hatóság által kiállított okirat ezeket az adatokat nem tartalmazza (az adatokat azonban rögzíteni kell).

Belső szabályzat: A Pmt.-ben meghatározott belső szabályzatra vonatkozó rendelkezések – amennyiben azt a szolgáltató jellege és mérete indokolja –, kiegészülnek egy külső ellenőrzési funkció működtetésére vonatkozó kötelezettséggel a belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából.

A szolgáltatóknak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről, valamint megakadályozásáról szóló szabályzataikat 2020. április 9-ig kell hozzáigazítaniuk a megváltozott szabályokhoz.

A nemzetközi elvárásokkal való összhang megteremtése érdekében a Pmt. új rendelkezésként kimondja, hogy pénzügyi szolgáltatók esetében a belső szabályzatban meghatározott vezető, a Pmt.-ből és annak felhatalmazásán alapuló jogszabályból eredő feladatok ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel kell hogy rendelkezzen és az irányítási funkciót betöltő testületnek közvetlenül jelentési kötelezettséggel tartozik. A hitelintézetek esetében ezen vezető – a jelen bekezdésben rögzített feladatain túlmenően – kizárólag megfelelőségi feladatokat láthat el.

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

A kezesség jellemzői a Kúria egy döntésében

Egy, a közelmúltban közzétett, a régi Ptk. hatálya alá tartozó döntésében a Kúria a készfizető kezes felelőssége kapcsán...

Részletek

Veszélyhelyzeti intézkedések a pénzügyi ágazatban

A veszélyhelyzetre tekintettel a Kormány a 145/2020. (IV. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban „Rendelet”) intézkedéseket...

Részletek

Hitelezést érintő rendkívüli járványügyi intézkedések

A koronavírus-járványra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet fennállása alatt a Kormány az alábbi hitelezést érintő rendkívüli intézkedéseket...

Részletek

Chambers Global rangsor

We are proud to share that three of our partners, István Gárdos, Erika Tomori and Péter Gárdos are ranked in Chambers Global...

Részletek