A látszólagos keresethalmazat szabályozása a Pp.-ben 2019. január 7.

Vitarendezés

Pergazdaságossági és célszerűségi okok indokolhatják azt, ha a felperes több keresetet terjeszt elő egy időben. A keresetek egymáshoz való viszonya alapján megkülönböztetünk valódi tárgyi keresethalmazatot és látszólagos keresethalmazatot. Valódi tárgyi keresethalmazat esetén a felperes több keresetet terjeszt elő és a bíróságtól valamennyi keresetének elbírálását kéri. Látszólagos keresethalmazatról beszélünk, amennyiben a felperes valójában egy keresetet kíván érvényesíteni, de mégis több keresetet tartalmaz a keresetlevele.

A látszólagos keresethalmazat, amennyiben a felperes az elsődleges keresetének elutasítása esetére terjeszt elő másodlagos vagy további kereseteket, eshetőleges keresethalmazatnak minősül. A bíróság ez esetben az elsődleges keresetet vizsgálja és csak annak elutasítása esetén tér át a másodlagos kereset vizsgálatára és így tovább. A felperes által előterjesztett kereseteket a bíróság a felperes által meghatározott elbírálási sorrendben vizsgálja, és amennyiben a bíróság az egyiket alaposnak találja, döntést hoz, tehát a további kereseteket nem vizsgálja.

Ezzel szemben a perjogban ismert a látszólagos keresethalmazat másik típusa, a vagylagos kereset, amely esetben a felperes több keresetet oly módon terjeszt elő, hogy azok elbírálási sorrendjét nem határozza meg, a bíróságot arra kéri, hogy az előterjesztett keresetek valamelyikének megfelelő ítéletet hozzon.

A felperest értelemszerűen segíti ez a lehetőség, hiszen amennyiben nem biztos a választott jogalap megfelelőségében, akkor lehetősége van arra, hogy több keresetet terjesszen elő egyszerre. Tekintettel viszont arra, hogy a látszólagos keresethalmazatok esetén a bíróság természetszerűleg olyan kereseti kérelmeket is vizsgál, amelyekről később érdemben nem dönt, ezért ezek a keresethalmazatok rendszerint a per elhúzódásához vezethetnek.

A Pp., ahogyan azt a miniszteri indokolás is kiemeli, „pótolja több eljárási kérdésben a szabályozás hiányát és eljárásjogi eszközökkel észszerű korlátot állít a látszólagos keresethalmozás előterjeszthetőségét illetően”. A látszólagos keresethalmazatokat érintően meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása szükséges az egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset előterjesztéséhez. Látszólagos keresethalmazat előterjesztéséhez tehát feltétel, hogy (1) a keresetek ugyanabból a jogviszonyból eredjenek, (2) az egyes keresetek között ne legyen olyan, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, és (3) több alperes esetén valamennyi kereset valamennyi alperes ellen megindításra kerüljön.

A vagylagos keresethalmazat körében a Kúria új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testülete úgy foglalt állást, hogy „a felperesnek az anyagi jog szabályaira figyelemmel szűk körben, de lehetősége van a bíróság döntésére vonatkozó két vagy több egyenrangú, de egymást kizáró és ezért vagylagos kereset előterjesztésére. Mindazonáltal a vagylagos viszonyban előterjeszthető keresetek körét taxatív módon felsorolni nem lehet, az ilyen keresetindításra az anyagi jogi szabályokra figyelemmel kerülhet sor. A kereset vagylagossága felmerülhet például a Ptk. 5:28. és 70. §-ai szerint a túlépítés és a ráépítés körében, a Ptk. 6:134. §-ára alapított kérelmekkel kapcsolatban, a Ptk. 6:213. § (2) bekezdésével összefüggésben (elállás esetére kikötött bánatpénz vagy pedig a teljesítés követelése).”

A Pp. a szigorú formalizmus jegyében ugyanakkor rögzíti, hogy keresethalmazat esetén a Pp.-nek a keresetlevél érdemi részére vonatkozó előírásait keresetenként kell teljesíteni, feltüntetve a keresetek egymáshoz való viszonyát és - egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén - az elbírálás kért sorrendjét is.

Nem kell ugyanakkor lemondani a keresetlevél szerkesztése során az ésszerűségről, ugyanis az Ítélőtábla ÍH2018.108. számú döntése rámutatott arra, hogy „ha a tárgyi keresethalmazatot az azonos tények, a tények és az érvényesített jog, valamint a kérelem közötti egyező tartalmi összefüggések és az azonos jogi érvek mellett csupán az idézi elő, hogy a felperes eltérő kárfelelősségi alakzat alapján kíván jogot érvényesíteni, nem szükséges a keresetlevél érdemi részében foglaltak keresetenként való, szó szerinti megismétlése, feltéve, hogy a tények, összefüggések és a jogi érvelés azonosságra  felperes a keresetlevélben kifejezetten hivatkozik”.

Amennyiben viszont a felperes a keresetek egymáshoz való viszonyát és/vagy - egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén - az elbírálás kért sorrendjét nem határozza meg, a bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja.

A keresetek sorrendjének meghatározásával kapcsolatban pedig a Kúria új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testületének állásfoglalása kimondta, hogy „ha a felperes az eshetőleges viszonyban álló több keresetet rossz sorrendben terjeszti elő, a helyes sorrend megjelölése érdekében nincs helye olyan hiánypótlás elrendelésének, amelynek elmulasztása a Pp. 176. § (2) bekezdés e) pontja szerinti visszautasítás következményével járna.” A testület szerint ugyanis ebben az esetben a bíróságnak csak arra van lehetősége, hogy az anyagi pervezetés szabályai szerint gyakorolja azt a jogát, hogy „rávezesse a felet az eshetőleges keresetek megfelelő sorrendben való előterjesztésére.” A sorrendiséget érintő hiányosság a testület álláspontja szerint anyagi jogi kérdéseket vet fel, ezért nem szolgálhat indokul a keresetlevél visszautasítására akkor, ha a felperes a bíróság felhívása ellenére is ragaszkodik az általa megjelölt sorrendhez.

Álláspontunk szerint azonban a kereseti kérelmek sorrendjének téves megjelölése vezethet olyan eljárásjogi következményhez, hogy a kereset – a sorrendiség logikai hibája miatt – nem lesz elbírálható, tehát a bíróság nem tud az ügy érdemében dönteni. Ebben az esetben viszont egy olyan csapda helyzetbe kerülhet a bíró, amelyben hiánypótlást nem bocsáthat ki, hiszen érdemi kérdést érint a keresetek sorrendisége, viszont a keresetek logikai hibája miatt érdemben sem tud döntést hozni. Ilyen eset például, ha a felperes elsődlegesen szerződésszegésre hivatkozással marasztalást kér, másodlagosan pedig az alapul fekvő szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását. Mivel a Ptk. alapján érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet, a bíróság ebben az esetben először a szerződés érvényességéről kell, hogy döntsön, amelyet viszont a kereseti kérelmek sorrendjének módosítása nélkül nem tud megtenni. Tehát amennyiben a megjelölt sorrend szerint az elsődleges keresetet érdemben vizsgálná, és arra jutna, hogy elutasításnak van helye, és a másodlagos keresetben megjelölt érvénytelenségi ok esetében pedig azt találná, hogy alapos a kérelem, akkor az a helyzet állna fenn, hogy a bíróság által az elsődleges kereset tárgyában hozott és a másodlagos kereset tárgyában hozott döntései egymásnak ellentmondó megállapításokat tartalmaznak.

Mindezért álláspontunk szerint kell, hogy legyen a bíróság kezében eljárásjogi eszköz a kereset visszautasítására vagy a per megszüntetésére, arra az esetre, ha az érdemi döntés meghozatalának akadálya van. Ez az akadály nem minősülhet érdemi kérdésnek, hiszen ha érdemi kérdés lenne, akkor a bíróság érdemben tudna dönteni a keresetről. Abból kell tehát kiindulnunk, hogy igenis eljárásjogi probléma az, ha a bíróság a keresetek sorrendiségének logikai hibája miatt nem tud érdemben dönteni a keresetről. 

Ebben az esetben a megoldást az jelentheti, ha a bíróság felszólítja a felperest a helyes sorrend megjelölésére és a hiánypótlás teljesítésének elmulasztása esetén a bíróság a Pp. 176. § (2) c) pontja alapján a keresetet visszautasítja vagy a Pp. 240. § (1) a) pontja alapján az eljárást hivatalból megszünteti.


Új Pp.

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Felülvizsgálat az új Pp.-ben

A Pp. szerint is a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni a Kúriától...

Részletek

A fellebbezés megújult szabályai

A Pp. a rendes perorvoslatok körében a perelhúzás lehetőségének visszaszorítása érdekében több újdonságot is bevezetett,...

Részletek

Marasztalási és megállapítási kereset

A Kúria közelmúltban közzétett ítéletében azt vizsgálta, hogy marasztalási vagy megállapítási keresetnek minősül-e annak...

Részletek

Kereset- és ellenkérelem-változtatás

A keresetváltoztatást a Pp. tartalmilag és időben is korlátozza. A Pp. értelmező rendelkezése alapján keresetváltoztatásnak minősül,...

Részletek