A Kúria új ítélete a váltókövetelés perbeli érvényesíthetőségének feltételeiről 2019. március 12.

Értékpapírjog, Polgári jog

A Kúria egy nemrég hozott eseti döntésében lényeges megállapításokat tett a váltóból eredő követelések perbeli érvényesíthetőségével kapcsolatban.

A perbeli tényállás alapját egy teljes forgatmánnyal ellátott, 2015-ben kelt saját váltó képezte. Az váltó forgatmányosa 2017-ben közvetlen váltókeresetet terjesztett elő a váltó kiállítójával szemben, a váltó ugyanakkor a per folyamán nem állt a jogosult rendelkezésére, mivel azt a per megindítását megelőzően a nyomozóhatóság büntető eljárás keretében lefoglalta.

A Kúria elsőként az alkalmazandó jogszabályokat vizsgálta, azt, hogy a perbeli esetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) mely időállapot szerinti értékpapír fogalmát kell alkalmazni. A Kúria megállapította, hogy a váltóra a Ptk.-nak nem a váltó érvényesítésekor, hanem a váltó kiállításakor hatályos értékpapírjogi rendelkezései irányadóak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az értékpapír fogalom tartalma annak 2017-től hatályos módosítása ellenére nem változott.

Ezt követően a Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy a Ptk., valamint az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet („Váltórendelet”) alapján a váltóperben a váltókeresetet érvényesítő félnek a váltót a per tartama alatt fizikailag is birtokolnia kell-e.

A Kúria megállapította, hogy nem elegendő, ha a váltón alapuló igényt érvényesítő fél csupán a fizetés végett történő bemutatáskor birtokolja fizikailag a váltót, a jogosultnak azt a váltókövetelés perbeli érvényesítése során folyamatosan fizikailag birtokolnia kell, mivel a Ptk. és a Váltórendelet különleges szabályokat határoznak meg a Ptk. birtoklásra vonatkozó általános szabályaihoz képest. A váltóokirat specialitása, hogy nem csupán valamely perben jelentős tényt bizonyít, hanem egyenesen megtestesíti a perbevitt jogot és követelést, melynek gyakorlása a papír fizikai birtoklása nélkül nem lehetséges. Csak ebben az esetben van arra is mód, hogy a váltóadós a váltóban szereplő kötelezettség teljesítése esetén visszakaphassa a váltót, és ne legyen kitéve a váltókövetelés többszöri érvényesítése veszélyének.

Mindezekre tekintettel a Kúria helybenhagyta a jogerős ítéletet, mely a váltó birtoklásának hiánya miatt utasította el a váltóra alapított keresetet.


Joggyakorlat

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Mikor alkalmazható negatív kamat?

A mára többé-kevésbé elfogadott negatív kamat gondolata – azaz az, hogy nem az adós fizet kamatot a hitelezőnek, hanem...

Részletek

Hitelszerződés és kölcsönszerződés elhatárolása

A Szegedi ítélőtábla nemrégiben hozott ítéletében (Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.288/2017.) felmerült a hitelszerződés...

Részletek

Tartozáselismerő nyilatkozat-e a tartozás összegéről kiállított közjegyzői ténytanúsítvány?

A Kúria egy közelmúltban hozott döntésében (Kúria Gfv.VII.30.791/2016.k közzétéve EBH2018. G.1) a pénzügyi intézmény...

Részletek

Tulajdoni és hitelezői igény a befektetési vállalkozás elleni felszámolási eljárásban

A befektetési vállalkozással szemben indult felszámolási eljárásban kérdésként merült fel, hogy a függő ügynök közreműködésével értékesített...

Részletek