A kezesség jellemzői a Kúria egy döntésében 2020. május 11.

Bank- és hiteljog, Polgári jog

Egy, a közelmúltban közzétett, a régi Ptk. hatálya alá tartozó döntésében a Kúria a készfizető kezes felelőssége kapcsán egyrészről fenntartotta azt a korábbi álláspontját, mely szerint a kezessel szembeni követelés akkor válik esedékessé, amikor a főkötelezettel szembeni követelés esedékessé válik, ekként a kezessel szembeni elévülés kezdő időpontja is a főkötelezett mulasztásának időpontjára esik, másrészt ismét megerősítette, hogy a kezes mögöttes felelősségéből nem következik az, hogy a kezes kötelezettségének esedékessé válását követően a főkötelezettel szembeni jogi tények automatikusan kihatnának a kezesre.

A döntés alapjául szolgáló esetben a készfizető kezes a vele szembeni követelés elévülésére hivatkozott. A perben két jogkérdésben kellett a bíróságnak állást foglalnia: egyrészt, hogy a készfizető kezes kötelezettsége mikor válik esedékessé, másrészt pedig, hogy a főkötelezettnek címzett fizetési felszólítás alkalmas-e a kezessel szemben az elévülés megszakítására, ha a fizetési felszólítást a kezes vette át a főkötelezett helyettes átvevőjeként.

A másodfokon eljárt bíróság és a Kúria is egyezően foglalt állást a tekintetben, hogy a követelés érvényesíthetősége a kezessel szemben ugyanakkor nyílt meg, mint amikor az adóssal szemben, azaz a kezessel szembeni követelés elévülése akkor kezdődik meg, amikor a követelés teljesítésének határideje a főkötelezettel szemben lejár. A döntésében ugyan nem hivatkozott rá, azonban a Kúria lényegében megismételte az 1/2010. számú PJE határozatban foglalt korábbi megállapításait, amelynek V. pontja a következőt rögzíti: „A készfizető kezes ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a főkötelezett. Vele szemben a követelés ugyanakkor válik esedékessé, mint a főkötelezettel szemben, vagyis a készfizető kezes a főadóssal egyidejűleg esik teljesítési késedelembe. Ebből következően a követelés elévülése mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben ugyanabban az időpontban, a követelés Ptk. 326. § (1) bekezdése szerinti esedékessé válásának időpontjában kezdődik.”

A Legfelsőbb Bíróságnak ez a megállapítása a jogirodalomban vitatott volt (lásd pl. Gárdos István: A kezesség esedékessége és elévülése. Gazdaság és Jog, 2012/7-8. sz., 20-27. o.), végül az új Ptk. szakított ezzel a megoldással. Az új Ptk. 6:422. § (1) bekezdése szerint a kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre, azaz az új Ptk. hatálya alatt a főadós kötelezettségének esedékessé válása automatikusan nem jár a kezes helytállási kötelezettségének esedékessé válásával abban az esetben sem, ha a kezes nem élhet a sortartás kifogásával. Mivel az új Ptk. a korábbi gyakorlattól eltér, az 1/2014. számú PJE határozat értelmében az 1/2010. számú PJE határozat az új Ptk. hatálya alá tartozó ügyekben már nem irányadó. Így abban a kérdésben, hogy a kezessel szembeni követelés mikor válik esedékessé, az új Ptk. hatálya alá tartozó ügyben a bíróság a fenti döntéstől eltérően foglalna állást.

A másodfokon eljárt bíróság álláspontjától eltért a Kúria abban a kérdésben, hogy vajon a kezes által helyettes átvevőként átvett, a főkötelezettnek címzett fizetési felszólítás megszakította-e a kezessel szembeni elévülést. Az a tény ugyanis, hogy a kezes, mint helyettes átvevő átvette a főkötelezett részére címzett felszólítást, és ekként tényszerűen tudomást szerezhetett a felszólításról, nem jár az elévülést megszakító joghatással. A kezessel szembeni követelés esedékessé válását követően a kezes kötelezettsége annyiban önállósodik, hogy a főkötelezettel szembeni jogi tények nem hatnak ki automatikusan a kezesre. Így a kezes kötelezettségének járulékos jellegéből nem következik az, hogy az elévülést a főkötelezettel szemben megszakító tények kihatnának a kezessel szemben fennálló követelésre is. Az elévülés megszakítására a régi Ptk. 327. § (1) bekezdésében felsorolt jogi tények alkalmasak, ideértve a fizetési felszólítást is. A fizetési felszólítás címzett jognyilatkozat, joghatás kiváltására a nyilatkozat címzettjével szemben alkalmas. Mivel a főkötelezett részére címzett felszólításnak a kezes nem volt címzettje, ezért az nem volt alkalmas arra, hogy a hitelezőnek a kezessel szembeni jogviszonyára is kiható joghatása legyen. Attól, hogy a kezes a fizetési felszólítás kézbesítése során a főkötelezettet képviseli, a jognyilatkozat csak az általa képviselt főkötelezettel szemben vált ki joghatást, a képviselővel szemben akkor sem, ha az egyébként mögöttesen felelős. Az elévülés főkötelezettel szembeni megszakítása a kezesség új Ptk.-ban foglalt szabályai szerint sem jár a kezessel szembeni követelés elévülésének megszakításával, azaz hasonló esetben az új Ptk. hatálya alatt is hasonló álláspontra jutna a bíróság, azzal természetesen, hogy az új Ptk. hatálya alatt a fizetési felszólítás (hacsak a felek a szerződésben eltérően nem állapodnak meg) már nem alkalmas az elévülés megszakítására.



Kezes

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Kezesség nem létező adós részére nyújtott kölcsönért?

Több érdekes kérdésben foglalt állást a Szegedi Ítélőtábla egy kölcsönügylet kapcsán. A felperes egy 2014. augusztusban...

Részletek

A Csődtörvény legújabb változásai - úton a modernebb és hatékonyabb fizetésképtelenségi eljárások felé

Több érdemi változás lép életbe 2020. augusztus 1-jétől a csőd- és felszámolási eljárásokban. A változások egy részét...

Részletek

Veszélyhelyzeti intézkedések a pénzügyi ágazatban

A veszélyhelyzetre tekintettel a Kormány a 145/2020. (IV. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban „Rendelet”) intézkedéseket...

Részletek

Hitelezést érintő rendkívüli járványügyi intézkedések

A koronavírus-járványra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet fennállása alatt a Kormány az alábbi hitelezést érintő rendkívüli intézkedéseket...

Részletek