A kezesség jellemzői a Kúria egy döntésében 2020. május 11.

Bank- és hiteljog, Polgári jog

Egy, a közelmúltban közzétett, a régi Ptk. hatálya alá tartozó döntésében a Kúria a készfizető kezes felelőssége kapcsán egyrészről fenntartotta azt a korábbi álláspontját, mely szerint a kezessel szembeni követelés akkor válik esedékessé, amikor a főkötelezettel szembeni követelés esedékessé válik, ekként a kezessel szembeni elévülés kezdő időpontja is a főkötelezett mulasztásának időpontjára esik, másrészt ismét megerősítette, hogy a kezes mögöttes felelősségéből nem következik az, hogy a kezes kötelezettségének esedékessé válását követően a főkötelezettel szembeni jogi tények automatikusan kihatnának a kezesre.

A döntés alapjául szolgáló esetben a készfizető kezes a vele szembeni követelés elévülésére hivatkozott. A perben két jogkérdésben kellett a bíróságnak állást foglalnia: egyrészt, hogy a készfizető kezes kötelezettsége mikor válik esedékessé, másrészt pedig, hogy a főkötelezettnek címzett fizetési felszólítás alkalmas-e a kezessel szemben az elévülés megszakítására, ha a fizetési felszólítást a kezes vette át a főkötelezett helyettes átvevőjeként.

A másodfokon eljárt bíróság és a Kúria is egyezően foglalt állást a tekintetben, hogy a követelés érvényesíthetősége a kezessel szemben ugyanakkor nyílt meg, mint amikor az adóssal szemben, azaz a kezessel szembeni követelés elévülése akkor kezdődik meg, amikor a követelés teljesítésének határideje a főkötelezettel szemben lejár. A döntésében ugyan nem hivatkozott rá, azonban a Kúria lényegében megismételte az 1/2010. számú PJE határozatban foglalt korábbi megállapításait, amelynek V. pontja a következőt rögzíti: „A készfizető kezes ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a főkötelezett. Vele szemben a követelés ugyanakkor válik esedékessé, mint a főkötelezettel szemben, vagyis a készfizető kezes a főadóssal egyidejűleg esik teljesítési késedelembe. Ebből következően a követelés elévülése mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben ugyanabban az időpontban, a követelés Ptk. 326. § (1) bekezdése szerinti esedékessé válásának időpontjában kezdődik.”

A Legfelsőbb Bíróságnak ez a megállapítása a jogirodalomban vitatott volt (lásd pl. Gárdos István: A kezesség esedékessége és elévülése. Gazdaság és Jog, 2012/7-8. sz., 20-27. o.), végül az új Ptk. szakított ezzel a megoldással. Az új Ptk. 6:422. § (1) bekezdése szerint a kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre, azaz az új Ptk. hatálya alatt a főadós kötelezettségének esedékessé válása automatikusan nem jár a kezes helytállási kötelezettségének esedékessé válásával abban az esetben sem, ha a kezes nem élhet a sortartás kifogásával. Mivel az új Ptk. a korábbi gyakorlattól eltér, az 1/2014. számú PJE határozat értelmében az 1/2010. számú PJE határozat az új Ptk. hatálya alá tartozó ügyekben már nem irányadó. Így abban a kérdésben, hogy a kezessel szembeni követelés mikor válik esedékessé, az új Ptk. hatálya alá tartozó ügyben a bíróság a fenti döntéstől eltérően foglalna állást.

A másodfokon eljárt bíróság álláspontjától eltért a Kúria abban a kérdésben, hogy vajon a kezes által helyettes átvevőként átvett, a főkötelezettnek címzett fizetési felszólítás megszakította-e a kezessel szembeni elévülést. Az a tény ugyanis, hogy a kezes, mint helyettes átvevő átvette a főkötelezett részére címzett felszólítást, és ekként tényszerűen tudomást szerezhetett a felszólításról, nem jár az elévülést megszakító joghatással. A kezessel szembeni követelés esedékessé válását követően a kezes kötelezettsége annyiban önállósodik, hogy a főkötelezettel szembeni jogi tények nem hatnak ki automatikusan a kezesre. Így a kezes kötelezettségének járulékos jellegéből nem következik az, hogy az elévülést a főkötelezettel szemben megszakító tények kihatnának a kezessel szemben fennálló követelésre is. Az elévülés megszakítására a régi Ptk. 327. § (1) bekezdésében felsorolt jogi tények alkalmasak, ideértve a fizetési felszólítást is. A fizetési felszólítás címzett jognyilatkozat, joghatás kiváltására a nyilatkozat címzettjével szemben alkalmas. Mivel a főkötelezett részére címzett felszólításnak a kezes nem volt címzettje, ezért az nem volt alkalmas arra, hogy a hitelezőnek a kezessel szembeni jogviszonyára is kiható joghatása legyen. Attól, hogy a kezes a fizetési felszólítás kézbesítése során a főkötelezettet képviseli, a jognyilatkozat csak az általa képviselt főkötelezettel szemben vált ki joghatást, a képviselővel szemben akkor sem, ha az egyébként mögöttesen felelős. Az elévülés főkötelezettel szembeni megszakítása a kezesség új Ptk.-ban foglalt szabályai szerint sem jár a kezessel szembeni követelés elévülésének megszakításával, azaz hasonló esetben az új Ptk. hatálya alatt is hasonló álláspontra jutna a bíróság, azzal természetesen, hogy az új Ptk. hatálya alatt a fizetési felszólítás (hacsak a felek a szerződésben eltérően nem állapodnak meg) már nem alkalmas az elévülés megszakítására.



Kezes

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

Kezesség nem létező adós részére nyújtott kölcsönért?

Több érdekes kérdésben foglalt állást a Szegedi Ítélőtábla egy kölcsönügylet kapcsán. A felperes egy 2014. augusztusban...

Részletek

Veszélyhelyzeti intézkedések a pénzügyi ágazatban

A veszélyhelyzetre tekintettel a Kormány a 145/2020. (IV. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban „Rendelet”) intézkedéseket...

Részletek

Hitelezést érintő rendkívüli járványügyi intézkedések

A koronavírus-járványra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet fennállása alatt a Kormány az alábbi hitelezést érintő rendkívüli intézkedéseket...

Részletek

Chambers Global rangsor

We are proud to share that three of our partners, István Gárdos, Erika Tomori and Péter Gárdos are ranked in Chambers Global...

Részletek