A földforgalmi törvény változásai

2019. január 11-től hatályos a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) módosítása. Az új szabályokat a 2019. január 11. után kötött szerződésekre kell alkalmazni.

A változások érintik többek között az elővásárlási jogosultságokat, a helyi földbizottságok feladatait és eljárását és a termőföld vételárára vonatkozó szabályokat is.

Elővásárlási jog

A módosítás nyomán pontosításra került a helyben lakó szomszéd fogalma. A jövőben helyben lakó szomszédnak minősül az is, aki a föld fekvése szerinti szomszédos településen helyben lakó földműves, és akinek a tulajdonában, vagy használatában lévő föld szomszédos a szerződés tárgyát képező földdel. A módosítás hatályba lépéséig a szomszédos, ámde más településhez tartozó föld tulajdonosait, illetve használóit az elővásárlási rangsorban megelőzte az, akinek ugyan nem volt szomszédos a területe, viszont ugyanazon a településen gazdálkodott. Ezen felül a helyben lakó szomszéd ranghelye is előrébb került az elővásárlásra jogosultak rangsorában.

A módosítás pontosítja az elővásárlási jogokra vonatkozó szabályokat is. Az állattartók esetében a földek művelési ágának és méretének igazodnia kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Az elsősorban legeltetéses állatfajok esetében rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld szerezhető, az elsősorban abraktakarmánnyal takarmányozott állatok tartója pedig abban az esetben szerezhet ezen a jogcímen szántó művelési ágban nyilvántartott területet, ha egyidejűleg takarmány vállalkozásnak is minősül.

Az állattartókkal és földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítását, feldolgozását, vagy ökológiai gazdálkodást folytatókkal mostantól egy ranghelyen jogosultak az elővásárlási jogra azok, akik kertészeti tevékenységet végeznek vagy vetőmagot állítanak elő.

Az elővásárlási joggal megegyezően módosultak az előhaszonbérlet rangsorára vonatkozó szabályok is.

Az adásvétel hatósági felügyelete

Az eddigi bizonytalan helyzet megszüntetése érdekében – a kialakult gyakorlatnak megfelelően - a helyi földbizottsági feladatokat a jövőben egyértelműen a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a szerződéssel érintett föld fekvése szerinti területi szervei látják el.

A módosítás eredményeképpen továbbá az önkormányzati képviselő-testületek eljárása a jövőben nem része a folyamatnak, a helyi földbizottság az állásfoglalását közvetlenül a megyei kormányhivatal részére küldi meg a végleges döntés meghozatalára.

A módosítás alapján jelentősen változik a helyi földbizottságok eljárása, új vizsgálati szempontok kerültek meghatározásra, valamint a korábbi 15 napos elbírálási határidő 30 naposra változik.

A helyi földbizottság szerepe erősebb lett, az adásvételi szerződés jóváhagyása során a vevőn, illetve az elővásárlásra jogosulton kívül annak közeli hozzátartozóit és a legalább 25%-ban tulajdonukban álló jogi személyt is értékeli. A vételárra vonatkozóan külön rendelkezések is találhatóak a Földforgalmi törvényben, többek között ezek érvényesülését is vizsgálja a helyi földbizottság a szerződés értékelésekor.

A termőföld fekvése alapján illetékes megyei kormányhivatal változatlanul jogosult a szerződés érvényességi és hatályossági feltételeknek való megfelelőségének, illetve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó előírások teljesülésének vizsgálatára. A módosítások eredményeképpen a jóváhagyás megtagadási okainak köre bővült.

A jogorvoslatot érintő legfontosabb változás, hogy a bíróság a kormányhivatal döntését nem változtathatja meg. Amennyiben a bíróság a kormányhivatalt új eljárásra utasítja, az új eljárást az ítéletben rögzített szempontok alapján kell lefolytatni.

A módosítás eredményeképpen szigorodtak a jogtalan szerzés esetén alkalmazható jogkövetkezmények. Amennyiben a kormányhivatal megállapítja a föld megszerzésére vonatkozó rendelkezések megsértését, felhívja az érintett figyelmét a jogszabálysértésre és határidő megállapításával felszólítja őt a jogszerű állapot helyreállítására.

Ha a tulajdonos a figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget a vállalt kötelezettségének, a kormányhivatal változatlan szabályok alkalmazásával jogosult mulasztási bírság kiszabására. Amennyiben a mulasztási bírság kiszabása ellenére sem kerül helyreállításra a jogszerű állapot 6 hónapon belül, akkor a tulajdonosra irányadó új szankció alapján a földet vételi joguk gyakorlásával az eredeti elővásárlási jogosultak jegyzékében szereplők, majd őket követően az állam, az eredeti jegyzék szerinti ranghelyük alapján, az eredeti áron vásárolhatják meg.

Vissza a hírekhez