A fellebbezés megújult szabályai 2018. július 23.

Vitarendezés

A Pp. a rendes perorvoslatok körében a perelhúzás lehetőségének visszaszorítása érdekében több újdonságot is bevezetett, amelyek egy alapvetően professzionális fellebbezési eljárás kialakítását eredményezték.

A fellebbezhető határozatok között értelemszerűen továbbra is szerepel az elsőfokú ítélet. A fellebbezhetőség szempontjából a végzéseknek három típusa van. Fellebbezni lehet a végzés ellen, ha a Pp. ezt kifejezetten kimondja. Ha a Pp. indokolásra kötelezi a bíróságot, akkor az ilyen végzés ellen az ítélet elleni fellebbezésben fellebbezni lehet. Az egyéb végzések fellebbezéssel nem támadhatóak.

Fellebbezéssel lehet élni továbbá a másodfokú bíróság olyan végzése ellen, amellyel szemben az elsőfokú eljárás szabályai szerint külön fellebbezésnek lenne helye.

Míg a korábbi szabályozás alapján a fellebbezéssel támadható határozat bármilyen címen előterjesztett megtámadását – a kijavításra és a kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével – fellebbezésnek kellett tekinteni, addig az új szabályok a peres iratok szigorú formalizmusához igazodóan előírják, hogy a másodfokú eljárást a fellebbezőnek a bíróságnál írásban benyújtott fellebbezéssel kell megindítania. Amellett, hogy a Pp. nevesíti a peres iratot, amelyet írásban kell benyújtani, a fellebbezés tartalmi követelményeit is – a korábbi szabályokhoz képest pontosabban – meghatározza.

A fellebbezési kérelemben meg kell jelölni, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül, meg kell nevezni a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört az alapul szolgáló indokok kifejtésével, továbbá fel kell tüntetni az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, jogszabályhely megjelölésével kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. E körben a fellebbező akkor megfelelő, ha megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti.

A kereseti kérelemhez hasonlóan a fellebbezés esetében is különös jelentőséggel bír az, hogy a fellebbezés az előírt alaki és tartalmi kellékekkel rendelkezzen, ugyanis a fellebbezési kérelmet az elsőfokú ítéletnek fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni, valamint a fellebbezésnek a felülbírálati jogkörre, annak indokolására és az anyagi vagy eljárásjogi jogszabálysértésre, jogszabályhelyre vonatkozó tartalmát nem lehet megváltoztatni.

A fellebbezés szabályai között új fogalom a „felülbírálati jogkör”. A Pp. kifejezetten meghatározza a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének terjedelmét, amelynek keretében egyrészt az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét, másrészt pedig az elsőfokú bíróság által hozott döntés anyagi jogi megfelelőségét vizsgálhatja.

Az anyagi jogi megfelelőség vizsgálata körében a másodfokú bíróság (a) a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti, és ennek alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti, (b) a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytathat le, és annak alapján a tényállást módosíthatja, kiegészítheti, (c) a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a megállapított tényeket másként minősítheti, (d) jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését, és (e) határozhat olyan kérdésben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem határozott. A bizonyítás eredményének okszerűtlenné minősítése nem a bizonyítékok újra mérlegelését és értékelését jelenti, hanem csak abban az esetben lehetséges a tényállás módosítása, ha az elsőfokú bíróság a logikai szabályival ellentétes módon értékelte a bizonyítékokat és állapította meg a tényállást. Főszabály szerint tehát az elsőfokú eljárásban megállapított tényállás köti a fellebbezést elbíráló bíróságot.

A Pp. szerint bizonyos feltételekkel a fellebbezési eljárásban is lehetséges bizonyítás felvétele; a jogalkotó ezzel a hatályon kívül helyezések arányát kívánta csökkenteni.

Amennyiben a másodfokú bíróság a fellebbezésben nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlel, azt – a következményekre vonatkozó figyelmeztetés mellett – a felek tudomására hozza és csak a fellebbező fél kérelmére veszi figyelembe. Az abszolút hatályon kívül helyezési okok körén kívül eső eljárási szabálysértéseket a másodfokú bíróság hivatalból nem veheti figyelembe.

A fellebbezési kérelem benyújtására nyitva álló határidő változatlanul 15 nap maradt, azonban a váltóperekre vonatkozó 3 napos fellebbezési határidőt az új Pp. már nem tartalmazza.

A Pp. fellebbezési szabályai nagyon jelentősen eltérnek a régi szabályoktól. A Pp. fellebbezésre vonatkozó szabályai sokban hasonlítanak a régi Pp. felülvizsgálati kérelem szabályaira, ezért a fellebbezések során eddig megszokottól sokkal körültekintőbb munkát várnak el a jogi képviselőtől, ezért különösen fájó és indokolatlan, hogy a fellebbezési határidő változatlanul 15 nap maradt.


Új Pp., Fellebbezés

Vissza a hírekhez

Hasonló híreink

A látszólagos keresethalmazat szabályozása a Pp.-ben

Pergazdaságossági és célszerűségi okok indokolhatják azt, ha a felperes több keresetet terjeszt elő egy időben. A keresetek...

Részletek

Felülvizsgálat az új Pp.-ben

A Pp. szerint is a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni a Kúriától...

Részletek

Marasztalási és megállapítási kereset

A Kúria közelmúltban közzétett ítéletében azt vizsgálta, hogy marasztalási vagy megállapítási keresetnek minősül-e annak...

Részletek

Kereset- és ellenkérelem-változtatás

A keresetváltoztatást a Pp. tartalmilag és időben is korlátozza. A Pp. értelmező rendelkezése alapján keresetváltoztatásnak minősül,...

Részletek