A Csődtörvény legújabb változásai - úton a modernebb és hatékonyabb fizetésképtelenségi eljárások felé

Több érdemi változás lép életbe 2020. augusztus 1-jétől a csőd- és felszámolási eljárásokban. A változások egy részét a hatálybalépéskor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, míg néhány - alább jelzett módosítás - csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban alkalmazandó.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtörvény) módosításának elsődleges célja az eljárások korszerűsítése pl. az elektronikus kapcsolattartás bevezetésével, valamint az adós és hitelezők közötti egyezségkötés, a vállalatok reorganizációjának elősegítése. Ez utóbbi céllal összefüggésben külön kormányrendelet fogja megállapítani a gazdálkodó szervezetek működőképességének fenntartására vonatkozó sajátos szabályokat.

Az elektronikus kapcsolattartás lehetősége a csőd- és a felszámolási eljárásban

Mind a csőd-, mind a felszámolási eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében lehetővé válik, hogy a hitelezők egymással, valamint a felszámolóbiztossal és a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel elektronikus levelezés útján tartsák a kapcsolatot. A felek számára korlátozást jelent azonban, hogy az elektronikus kapcsolattartás során a nyilatkozatok kizárólag minősített aláírással ellátott elektronikus okiratok lehetnek.

Csődeljárást érintő változások

Az adós gazdálkodó szervezetet a csődeljárásban a vagyona megőrzése, valamint a hitelezőkkel való egyezség megkötése érdekében fizetési haladék (moratórium) illeti meg, amelynek időszaka a 2020. augusztus 1-jét követően indult eljárásokban 60 nappal meghosszabbításra kerül. Mostantól tehát a moratórium az azt elrendelő végzés közzétételét követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, a korábbi 120. napot követő második munkanap 0 órája helyett.

A fizetési haladékot érintő további változás, hogy annak ideje alatt az adós a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj megfizetése alól is mentesül. A moratórium erre eddig nem terjedt ki.

Bővül a hitelezők által elérhető jogorvoslati lehetőségek köre azáltal, hogy külön fellebbezéssel élhetnek, amennyiben a bíróság elutasítja a hitelezői igényeik besorolásával kapcsolatban előterjesztett, a vagyonfelügyelő intézkedését sérelmező kifogásukat.

A csődeljárásban az adós és a hitelezői egyezségi tárgyalás keretében tesznek kísérletet arra, hogy az adós reorganizációjáról megállapodjanak. A 2020. augusztus 1-jét követően indult eljárásokban az adósnak az első egyezségi tárgyalást a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra kell összehívnia a korábbi 60 napos határidő helyett.

Amennyiben a hitelezők az egyezségi tárgyaláson az adós egyezségi javaslatát nem fogadják el, az adós vállalhatja a javaslat átdolgozását, amelynek esetkörei a módosítás keretében változnak. A jövőben az adós akkor is jogosult lesz átdolgozni az egyezségi javaslatot, ha a hitelezők többsége azt nem támogatja, és csak akkor nem dolgozhatja át a javaslatot, ha azt a hitelezők minősített többsége leszavazza, azaz a hitelezők kevesebb, mint negyede támogatja. A jogalkotó ezzel kívánja elősegíteni azt, hogy az adós a hitelezők tényleges érdekeinek megfelelően dolgozza át a javaslatot, és ne az eljárás elhúzódásában legyen érdekelt.

Felszámolási eljárást érintő változások

A felszámoló köteles lesz biztosítani azt, hogy a hitelezők a hitelezői gyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével is részt vehessenek, Az igénybe vehető eszközök típusait a felszámoló határozhatja meg.

A felszámolási eljárásban is lehetőség van egyezségkötésre, amelynek a megkönnyítése érdekében a bíróság ezen túl dönthet úgy, hogy ha az adós előzetesen nem kérte az egyezségi tárgyalás megtartását, nem tart egyezségi tárgyalást, hanem az egyezségi javaslatot a hitelezők számára írásos szavazásra bocsátja.

Változnak a felszámolási eljárásban az egyezségkötéshez szükséges hitelezői többség számításának szabályai is. Egyezségkötésre az új szabályok értelmében akkor kerülhet sor, ha azt minden hitelezői csoportban a hitelezők több, mint fele támogatja, akik elegendő, ha a követelések több, mint -a korábbi kétharmada helyett – a felével rendelkeznek. A módosítás törvényi indokolása szerint a változás azt a célt szolgálja, hogy a felszámolási eljárásokat is gyakrabban lehessen az adós megszüntetése nélkül befejezni.

A módosítás elő kívánja segíteni azt is, hogy a hitelezők eredményesebben léphessenek fel az adósok felelőtlenül gazdálkodó volt vezető tisztségviselőivel szemben. Így a jövőben a felszámolási eljárás befejezését követő 90 napos jogvesztő határidő helyett az elévülési időn belül lehet megindítani a marasztalási pert az adós azon volt vezető tisztségviselőjével szemben, akinek felelősségét a bíróság már korábban megállapította. (Ezt az új rendelkezést abban az esetben lehet alkalmazni, ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételére 2020. augusztus 1-jét követően kerül sor.)

Szintén a hitelezők igényeinek hatékonyabb védelmét szolgálja az a változás, mely szerint az adós volt vezetői által kötött, a hitelezők érdekeit veszélyeztető jogügyleteket a felszámolás megindításától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül lehet keresettel megtámadni, anélkül, hogy a 2020. augusztus 1-jét követően indult perekben a 120 napos szubjektív keresetindítási határidőre is figyelemmel kellene lenni.

A Csődtörvény speciális szabályokat állapít meg a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolására. A módosítás keretében az ilyen körbe tartozó adós vagyonának értékesítése esetére az állam elővásárlási jogot kap, amelyet azonban a törvény alapján fennálló egyéb elővásárlási jogok megelőznek. Az állam az elővásárlási joga gyakorlását kormányrendeletben kijelölt szervezet útján gyakorolhatja.

A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteken belül további speciális csoportot képező gazdálkodó szervezetek köre bővül, így a jövőben különleges stratégia ügynek minősülhet többek között egy vízgazdálkodási, közmű-üzemeltetési, közegészségügyi, közlekedési vagy hírközlési társaság felszámolása is.

Vissza a hírekhez