MNB ajánlás az automatikus portfóliókezelésről a befektetési életbiztosításokhoz kapcsolódóan

Az MNB nemrégiben ajánlást jelentetett meg a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokhoz kötődő automatikus portfóliókezelési szolgáltatásokról.

Az ajánlás egyebek közt a veszteségkorlátozást, az időzített befektetést vagy a profitkivételt célzó szolgáltatási stratégiák kialakítását, működtetését, az ügyfelek tájékoztatását és a szolgáltatást kínáló biztosítási piaci szereplők ehhez kötődő belső szabályozását érinti. Az ajánlás a biztosítókra és a biztosításközvetítőkre egyaránt elvárásokat fogalmaz meg. 

Az APSZ igénylése esetén az ügyfél a biztosító által kínált portfóliókezelési stratégiák és célok közül választhat, bizonyos paramétereknek a saját igényei és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő beállításával. Az ajánlás rögzíti, hogy az APSZ-hez tartozó jellemzőket a biztosítók határozzák meg, az ügyfeleket azonban ezekről előzetesen részletesen tájékoztatni kell. A paraméterválasztással kapcsolatban az ajánlás jó gyakorlatnak tartja, ha a biztosító, illetve a biztosításközvetítő befektetési életbiztosításhoz nyújtott tanácsadása kiterjed az ügyfél paraméterválasztásához szükséges információk értelmezésére is. Ezt az elvárást az MNB azzal indokolja, hogy „az ügyféltől nem várható el, hogy az egyes szolgáltatási paraméterek beállításával kapcsolatban a saját igényeinek és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő önálló döntést tudjon hozni”, vagyis az ügyfél nem tudhatja, hogy mit szeretne és mit bír el. Bár a bírósági gyakorlat nem fogadja el a szerződéses jogvitákban az "olvasatlanul aláírtam" vagy "aláírtam, de nem értettem meg" típusú hivatkozásokat, az ajánlás fent idézett mondata ezt a kérdést más megvilágításba helyezi.

Az MNB javaslata szerint célszerű, hogy az APSZ-ekbe olyan eszközalapok kerüljenek bevonásra, amelyek rendelkeznek a befektetési életbiztosításhoz kapcsolódó, kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumban (ún. KID) feltüntetett 1-7 közötti numerikus skálával rendelkező összesített kockázati mutatóval.

Az ajánlás a teljesség igénye nélkül bemutat néhány portfóliókezelési stratégiát is, így a veszteségkorlátozási (stop-loss), az időzített befektetési (start-buy) és a profitrealizálási (take profit) célt szolgáló szolgáltatást. A veszteségkorlátozásnál biztonságosabb eszközalapba váltják át az ügyfelek pénzét, illetve – ha erre is szerződést kötöttek – akár a továbbiakban a jövőbeni rendszeres díjaikat is itt fialtatják tovább (átirányítás).

Az MNB elvárja, hogy a biztosító, illetve a biztosításközvetítő az APSZ-re vonatkozó szolgáltatásnyújtást megelőzően részletes tájékoztatást nyújtson a szolgáltatás fő jellemzőiről, melynek tartalmára vonatkozóan is tesz javaslatokat az ajánlás (pl. a felelősségre, költségekre vonatkozó tájékoztatás). Elvárás az is, hogy a biztosítók honlapjukon nyilvánosan tegyenek közzé minden, az APSZ-ekhez kapcsolódó dokumentumot. Ha pedig egy piaci esemény nyomán az APSZ átváltást/átirányítást hajtott végre, a biztosítóknak haladéktalanul részletes tájékoztatást kell adniuk érintett ügyfeleiknek az azzal kapcsolatos valamennyi lényeges információról.

Az APSZ bevezetése esetére az MNB ajánlása a biztosítók belső ellenőrzésével, eljárásrendjével kapcsolatban is fogalmaz meg elvárásokat. Így a biztosító belső ellenőrzési területének rendszeresen meg kell vizsgálnia, hogy az APSZ-eket a szerződéses feltételeknek megfelelően alkalmazzák-e, és ellenőriznie kell a szakterületi monitoring keretében megvalósult visszamérést is. Kiemelten kell figyelni arra, hogy a folyamatban lévő tranzakciók ne akadályozzák újabb műveletek elvégzését, s ne torlódjanak fel ügyfélkérések.

Az MNB ajánlás 2022. január 1-jétől alkalmazandó.

Az MNB ajánlás részletesen itt olvasható.