Mi lesz veled, tényleges tulajdonosi nyilvántartás?

Az Európai Unió Bírósága (EUB) – egy luxemburgi előzetes döntéshozatal iránti indítvány kapcsán – november végén hozott ítéletében megállapította, hogy érvénytelen az 5. uniós pénzmosás elleni irányelv azon rendelkezése, amely garantálta a nyilvánosság hozzáférését a vállalatok tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz.

Olyan rendelkezésről van szó, amely alapján a társaságok tényleges tulajdonosaira vonatkozó nyilvántartásokat a teljes publikum számára hozzáférhetővé kell tenni. A tényleges tulajdonosok adatainak nyilvánossá tételének célja pedig az átláthatóság növelése, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése volt. A direktíva alapján minden EU tagállam létrehozta a maga központi tényleges tulajdonosi nyilvántartását, sőt folyamatban van ezek egymással való összekapcsolása is.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz – Magyarországon ugyan regisztrációhoz kötötten és számos előfeltétellel – korlátlan számú személy férhet hozzá és ismerheti meg a cég tulajdonosi szerkezetét és néhány, a cég vagyoni helyzetét leíró adatot.

Az EUB döntése szerint a rendelkezés a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7-8. cikkei) súlyos megsértését jelenti. Ez a „beavatkozás” nem indokolt, mert nem korlátozódik a feltétlenül szükséges adatokra, ezért aránytalan jogsérelmet okozhat az érintetteknek.

A döntés nyilván változást hoz majd az uniós tagállamok tényleges tulajdonosi nyilvántartásaira vonatkozó szabályokban, így Magyarországon az ún. AFAD-törvényben is. Mindenesetre Ausztria, Hollandia és Luxemburg már a múlt héten lépett: a határozat nyomán meg is szüntették a nyilvános hozzáférést a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz.

Cikkek

Cikkek