Javaslatok a polgári törvénykönyv zálogjogi szabályainak módosítására

Szerző: Dr. Füredi Katalin - Dr. Gárdos István

letöltés

Gazdaság és Jog, 1999/7-8. 24-32. o.

Javaslatok a polgári törvénykönyv zálogjogi szabályainak módosítására

Az itt következő írás 1997 végén született, és tudomásunk szerint az első kísérlet a Ptk. új zálogjogi szabályainak átfogó kritikai vizsgálatára. Az írás célja elsősorban nem a publikálás, hanem a novella hibái korrigálásának gyakorlati elősegítése volt. Akkor abban reménykedtünk, hogy ez rövid időn belül megvalósulhat. A kérdés azonban átmenetileg lekerült a napirendről, mígnem az igazságügyi kormányzat a közelmúltban úgy döntött, hogy - a Ptk. átfogó kodifikációs munkaprogramjából kiemelve - sor kerül a zálogjogi novella felülvizsgálatára, annak érdekében, hogy a novellával elérni kívánt célok megvalósuljanak. A Gazdaság és Jog szerkesztőségének kérésére ezért hozzájárultunk az anyag közléséhez, annak ellenére, hogy az abban foglalt javaslatok mindegyikével ma már mi sem értünk teljes mértékben egyet. Véleményünk változásához az időközben kapott kritikai észrevételek is hozzájárultak. (Ezek közül nyomtatásban is olvasható Dr. Anka Tibor - Dr. Bókai Judit A kabát újragombolása, avagy egy újabb zálogjogi reform elé?; Magyar Jog 1998. 10. szám.) Továbbra is úgy gondoljuk azonban, hogy az általunk felvetett kérdések a novella tényleges problémái, azokra a Ptk. hatályos szövege nem ad egyértelmű választ. Külön is megemlítjük, hogy a novella legjelentősebb újdonságainak, az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog intézményének a szabályozása nem megoldott. Úgy gondoljuk, hogy az ezeket az intézményeket körülvevő jogi bizonytalanság tükröződik az ezekkel kapcsolatos kétéves gyakorlatban is. Ilyen zálogjogokat létesítenek, azonban az egy adott időszakban létesített zálogjogok száma nem mondhatni jelentősnek, és nem mutat növekedést; a zálogjogi nyilvántartást szinte egyáltalán nem használják arra, hogy abban vagyontárgyak tehermentességét ellenőrizzék. Mindenkinek, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, tudatában kell lennie annak, hogy a felvetődő kérdésekre nem könnyű választ adni, és a nemzetközi gyakorlatban sincsenek általános elfogadott, széles körben alkalmazott és kipróbált megoldások. Nagyon örülünk annak, hogy most ismét lehetőség adódik arra, hogy a magyar jogalkotás ezen a dologi jog és kötelmi jog határán fekvő különleges jogterületen jelentőset alkosson.

Első oldal
Előző oldal
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Cikkek

Cikkek