Szerző: Dr. Gárdos István
Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 17-24. o.
Vannak olyan, a törvényben nevesített, vagy egyébként széles körben alkalmazott ügyletek, amelyek fiduciárius természetűek. Idetartozik pl. a tulajdonjog-fenntartás klasszikus intézménye, az ehhez polgári jogi szempontból számos hasonlóságot mutató lízing és a faktoring is, amelynek lényegét a biztosítéki célú engedményezés mellett történő finanszírozás jelenti. A Szakértői Javaslat, az előzőekben írt megfontolásokra tekintettel, nem tartalmazott szabályozást ezekre az ügyletekre. A lízing és a faktoring elhagyását a Szakértői Javaslat azzal is indokolta, hogy ezek az ügyletek - bár gazdasági jelentőségük nem vitatható - polgári jogi szempontból nem igazán alkalmasak arra, hogy önálló szerződéstípusokként kerüljenek kodifikálásra. Ezek olyan ügyletek, amelyek - a felek igényei szerint változó mértékben - többféle kodifikált szerződéstípus kombinációjaként jönnek létre. A Szakértői Javaslat ezért, az ezeket az ügyleteket alkotó szerződéstípusok szabályainak kialakítása során igyekezett tekintettel lenni az ezekből fakadó követelményekre (pl. a lízing tekintetében a szavatossági szabályoknál, a faktoring tekintetében pedig az engedményezés szabályainál). Az IRM Javaslat, az érintett üzleti területek igényeinek megfelelően, ezeket az ügyleteket önálló szerződéstípusként felvette a Kötelmi Jogi Könyvbe. Itt most nincs mód e szabályozások elemzésére, majd a gyakorlat fogja megmutatni, hogy mennyiben képesek ténylegesen hozzájárulni ezeknek az üzleti tevékenységeknek az erősítéséhez. Az itt vizsgált probléma szempontjából viszont fontos megállapítani, hogy az IRM Javaslat nem kezeli az ezekben az ügyletekben lévő fiduciárius elemeket, márpedig kodifikációs szempontból fontos követelmény, hogy, ha ezek az ügyletek szabályozásra kerülnek, akkor abban megfelelően érvényesüljenek a jogbiztonság és az adósvédelem szempontjai is. Így különösen, nincs előrelépés abban a tekintetben, hogy kötelezően publikussá váljanak azok az információk, amelyek kifejezésre juttatnák azt, hogy a dolog birtoklója nem annak tulajdonosa, a tulajdonos tulajdonjoga viszont meg van terhelve a másik fél (vevő, lízingbe vevő stb.) tulajdoni várományával.
Az IRM Javaslat a bizalmi ügyletek közül az önálló zálogjogot jelentősen megújult tartalommal, a biztosítéki célú vételi jogot pedig új jogintézményként szabályozza. Az olyan klasszikus fiduciárius ügyletekkel, mint a biztosítéki célú engedményezéssel és tulajdonátruházással nem foglalkozik. A következőkben az IRM Javaslatnak e két biztosítéki ügylettípusra vonatkozó szabályozását tekintjük át.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
