Szerző: Dr. Gárdos István
Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 17-24. o.
A vételi jog általános szabályaihoz fűzött indokolás kitér arra, hogy az az ár, amelyen a vételi jog gyakorolható, meghatározható bármely módszerrel, „amellyel a teljesítés időpontjában a vételár meghatározható“. Eltekintve most e magyarázat tautologikus jellegétől, további gyakorlati kérdéseket vet fel akkor, ha a vételár nincs rögzítve, hanem szakvélemény alapján kerül meghatározásra: Mikor száll át a tulajdonjog? Mikor áll be a vételár-fizetési kötelezettség? A biztosítéki vételi jog szabályozása ki kellene, hogy terjedjen ezekre a kérdésekre is, hiszen, ha a vételárat szakértői vélemény határozza meg, akkor szükségszerűen szétválik időben a vételi jog gyakorlása (azaz az adásvételi szerződés létrejötte) és a teljesítés. Ez vagy a biztosíték hatékony érvényesítését akadályozza, vagy pedig, ha a jogosult a tulajdonjogot azonnal megszerzi, de a fizetési kötelezettsége csak később áll be, hátrányos a kötelezett számára. Ezen a vonalon továbbmenve, ha az egyik vagy mindkét fél teljesítése időben elválhat a szerződés létrejöttétől (a kielégítési jog megnyíltától), akkor akár a biztosítékul szolgáló dolog értékesítését és az ennek során elért bevétellel való elszámolási kötelezettséget) is elő lehetne írni. Amint erre fentebb már utaltunk, valójában ez lenne az egyetlen korrekt megoldás, és ezzel elérnénk oda, hogy a biztosítéki vételi jogot ugyanúgy kell érvényesíteni, mint a zálogjogot. Akkor viszont miért nem elegendő a zálogjognak pontosan ezt a jogot biztosító kielégítési joga? Mi szükség van egy valójában nem hitelezési biztosítékul szolgáló ügylet biztosítéki szabályozására?
Az indoklás szerint az IRM Javaslat a biztosítéki vételi jog kodifikálásával „pontot tesz a vételi jog biztosítéki célú felhasználhatóságával kapcsolatos, a jogirodalomban kibontakozott vitákra”. Meggyőződésem szerint a vételi jog, természeténél fogva, nem alkalmas arra, hogy hitelezési biztosítékul szolgáljon. Az előzőekben írtak alapján nem hiszem, hogy az IRM Javaslat megoldja a vételi jog biztosítéki alkalmazásának problémáit, és ezért abban sem vagyok biztos, hogy a viták lezárulnak a kodifikációval, hacsak azért nem, mert, remélhetőleg, a hitelezők egyre kisebb mértékben fogják a zálogjog helyett a vételi jogot alkalmazni.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
