Szerző: Zrónik Edina
Idén 2014. március 15-én nem csupán az új Polgári Törvénykönyv, hanem az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó új szabályozás is hatálya lép, amely nem csupán nevében, hanem tartalmában és funkciójában is újdonságot hoz a zálogjog megalapítására vonatkozó jelenlegi szabályokhoz képest – hívta fel a figyelmet a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Zrónik Edina.
Némi késéssel ugyan, de a Magyar Közlöny 2013. december 18-i számában megjelent a sokak által várt hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény, amely, - az új Ptk.-val összhangban – minden bizonnyal jelentősen átalakítja a jelenlegi zálogjogi szabályozást.
Az új nyilvántartás célja
A hitelbiztosítéki nyilvántartás célja, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon (például: repülőgép, hajó) és a lajstromba vett jogokon (például: szabadalom, védjegy) kívül más, nem lajstromozott vagyontárgyakon alapított zálogjogokról is információt szerezhessen a nyilvánosság, és ez által azok elzálogosítását harmadik személyek is felismerhessék.
Az új törvényi koncepcióban a hitelbiztosítéki nyilvántartás hitelesen azt tanúsítja, hogy a nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett – húzta alá a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Ezen túlmenően azonban semmilyen jog, tény vagy szerződés fennállását nem bizonyítja vagy tanúsítja.
A jogalkotó rögzíti, hogy aki sérelmezi a nyilvántartás adatait, a nyilatkozatot tevőt perelheti, aki felel a nyilatkozat valósággal egyezőségért és az abban szereplő adatok helyességért. Az új törvény egy megdönthető vélelmet is felállít: ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal.
Az új hitelbiztosítéki nyilvántartás az úgynevezett perszonálfólium elvére épül. Így kötelezettekként nyilvántart: zálogjogokat és egyéb “biztosítéki jogokat” (például: tulajdonjog-fenntartás, faktoring, lízing).
A nyilvántartás tartalma
A jelenlegi zálogjogi nyilvántartással szemben – amely csak a nem lajstromozott ingókon alapított jelzálogjogokat és a vagyont terhelő zálogjogot tartalmazza – a hitelbiztosítéki nyilvántartás kiszélesíti a bejegyezhető jelzálogjogok körét: azokat a zálogjogokat fogja rögzíteni, amelyek nem ingatlanon, és nem lajstromba vett ingóságon, jogon vagy követelésen (például: bankszámla- vagy vételár-követelés, kezességből fakadó követelés) állnak fenn.
További újdonság – ismertette dr. Zrónik Edina -, hogy az új Ptk. szerinti tulajdonjog-fenntartás, faktoring és lízing szerződés megkötésének tényét, valamint a kötelezettek/adósok személyét is a hitelbiztosítéki nyilvántartásban kell majd bejegyeztetni.
A nyilvántartásba vételi eljárás
A jelenlegi zálogjogi és az új Ptk. szerinti hitelbiztosítéki nyilvántartás között az egyik lényeges különbség a nyilvántartás vezetésének módjában van. Az eredeti elképzelések szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás egy személyes közreműködést nem igénylő, tisztán elektronikus rendszer lett volna. Ehhez képest az elfogadott törvény „visszacsempészi” a közjegyzőt a rendszerbe: a hitelbiztosítéki nyilvántartásba a felhasználóként történő regisztráció iránt kérelmet kell benyújtani, és a regisztráció előfeltétele a közjegyzők előtt történő személyes megjelenés azonossági nyilatkozat megtétele céljából.
Vagyis, csak az a regisztrált felhasználó lesz jogosult arra, hogy egy internetes felületen, elektronikus úton – formanyomtatványban – tett nyilatkozatban (hitelbiztosítéki nyilatkozat) maga jegyezze be a zálogjogot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, aki közjegyző előtt azonossági nyilatkozatot tett.
A hitelbiztosítéki nyilatkozat fő típusai a következők: zálogjogosulti nyilatkozat, zálogkötelezetti nyilatkozat, eladói nyilatkozat a tulajdonjog-fenntartással történt eladásról, faktori nyilatkozat, valamint lízingbeadói nyilatkozat.
A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője szerint fontos eleme a szabályozásnak, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás bejegyzéseit, illetve az abból való törléseket bárki térítésmentesen, elektronikus eszközök igénybevételével személyazonosítás nélkül megtekintheti.
Hasonlóan a jelenlegi zálogjogi nyilvántartáshoz, az új szabályozásban is törvényi monopóliumot kap a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) a hitelbiztosítéki nyilvántartás vezetésére: a MOKK működteti azt az informatikai alkalmazást, amely lehetővé teszi a hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételét, nyilvántartását és a nyilvántartásba történő betekintést.
Adatközlési és regisztrációs teher
Az új szabályok ugyanakkor komoly adatközlési és regisztrációs terhet is jelentenek a finanszírozási ügyletekben szereplő felek (így különösen a pénzügyi intézmények) részére: a zálogjogosultnak minden alkalommal 30 napon belül külön nyilatkoznia kell, ha a zálogkötelezett a kötelezettség törlését kéri.
Ha a jogosult ezt a rendelkezésre álló határidőn belül elmulasztja, a kötelezett kérelmére törlik a zálogjogot – figyelmeztetett végezetül dr. Zrónik Edina.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
