Szerző: Dr. Csizmazia Norbert - Dr. Gárdos István
Polgári Jogi Kodifikáció, 2007/3. 32-41. o.
Bodzási szerint a járulékos zálogjog nem alkalmas több követelés biztosítására, és keretbiztosítéki zálogjoggal is csak az azonos jogviszonyból fakadó követelések biztosíthatóak. Ezzel kapcsolatban elsősorban arra kell rámutatni, hogy a gyakorlatban a keretbiztosítéki zálogjog alkalmazása során a jogviszonyt nem ilyen megszorítóan, hanem tágan értelmezik. Az Mtj. alapján is lehetőség volt arra, hogy egy keretbiztosítéki zálogjog több különböző jogviszonyból eredő követelést biztosítson. Tipikusnak mondható az a szerződéses megfogalmazás, amely szerint a felek a zálogjogot a közöttük fennálló és a jövőben keletkező hitelviszonyokból fakadó valamennyi követelés biztosítására alapítják. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a keretbiztosítéki zálogjog és a biztosítéki zálogjog elhatárolása nem egyértelmű. E bizonytalanság kiküszöbölése érdekében felül kellene vizsgálni általában a biztosított követelés meghatározására és a keretbiztosítéki zálogjogra vonatkozó szabályozást (részletesebben l. e cikk 5. pontjában írtakat). A járulékos zálogjog megfelelően rugalmas szabályozása feltehetőleg ‑ fiduciárius jogi helyzetek kialakulása nélkül ‑ megoldaná a követelések változásából adódó problémák jelentős részét (beleértve a tanulmányban szakaszos finanszírozásnak nevezett megoldásokat is, amely a „német banki gyakorlatban a Sicherungsgrundschuld térhódításának a legfontosabb gazdasági indoka” volt).
„A [német jogban a] Grundschuld széleskörű elterjedésének a másik oka az volt, hogy alkalmassá vált ún. konzorciális hitelek biztosítására.” A konzorciális (másképpen: szindikált) hitelek biztosítása a magyar jogban valóban megoldatlan probléma. A probléma abból fakad, hogy a hitelezői konzorciumok működése és az ezzel kapcsolatos piaci gyakorlat nem egyeztethető össze a zálogjog két alapkövetelményével: Egyrészt, a zálogjog mint korlátolt dologi jog mindig csak meghatározott zálogjogosult javára állhat fenn (a zálogjogosult nevét mind a telekkönyvben, mind pedig a zálogjogi nyilvántartásban fel kell jegyezni), másrészt a zálogjogból fakadó kielégítési jog fennállásának alapfeltétele, hogy létezzen az a követelés, amelynek biztosítására a zálogjogot megalapították (a biztosított követelés jogosultjának és a zálogjogosult személyének egyeznie kell). A hitelezői konzorciumok lényeges eleme, hogy a konzorcium tagjai a hitel futamideje alatt változhatnak; a hitelkövetelések, sőt a „hitelezői pozíció” átruházása piaci gyakorlat. Mind az eredeti hitelnyújtást, mind pedig a hitelek átruházását jelentősen megkönnyíti, ha nem szükséges valamennyi hitelnyújtót a zálogjog jogosultjaként külön-külön bejegyezni. A nemzetközi gyakorlatban ezt a problémát a biztosítéki ügynök alkalmazásával oldják meg, amely alapvetően az angol trust illetve a német Treuhand intézményén (a fiduciárius jogviszonyoknak egy másik lényeges esetkörén) alapul. Ez lehetővé teszi azt, hogy a biztosítéki ügynök (mint trustee illetve Treuhänder) zálogjogosultként lépjen fel, harmadik személyekkel szemben teljes értékű zálogjogosultként elismerést nyerjen, de ugyanakkor a hitelezők tényleges dologi jogi zálogjoggal rendelkezzenek. A magyar jogban rendelkezésre álló lehetőségek közül a képviselet nyilvánvalóan nem nyújt teljes értékű megoldást, és a bizománnyal kapcsolatban is merülnek fel kételyek. Bodzási szerint az önálló zálogjog megoldja a konzorciális hitelezés problémáját. Ezzel nem értünk egyet, mert dologi jogi jogosultnak az önálló zálogjog esetében is csak az tekinthető, aki a zálogjog jogosultjaként be van jegyezve. Hiába van a zálogjogosult és a többi hitelező (a konzorcium tagjai) között bármilyen szerződés, amely szerint a névleges zálogjogosult a többi hitelező javára jár el, ez nem eredményez dologi jogi zálogjogot a be nem jegyzett hitelezők javára, csak egy kötelmi követelést alapoz meg a zálogjogosulttal szemben (és ebből fakadó kockázatokat teremt a hitelezők számára). Az új Ptk. kodifikációja kapcsán az lenne a cél, hogy valódi megoldást találjunk a fenti problémára.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
