Szerző: Dr. Csizmazia Norbert - Dr. Gárdos István
Polgári Jogi Kodifikáció, 2007/3. 32-41. o.
Bodzási arra is hivatkozik, hogy az önálló zálogjog megfelel a hitelintézetek tőkekövetelmény-számítási szabályaira vonatkozó új, európai közösségi szabályozás, az ún. Bázel II egyezményen alapuló CRD irányelvek követelményeinek. Mi, éppen ellenkezőleg, azt gondoljuk, hogy az új szabályok megkérdőjelezik az eddigi refinanszírozási gyakorlat fenntarthatóságát, mert azok alapján mind az eredeti jelzáloghitelt nyújtó bank, mind pedig az önálló zálogjogot megvásárló jelzálog-hitelintézet törekvése arra irányul, hogy a maga követelését ingatlan-jelzálogjoggal biztosított követelésként tartsa nyilván. Ez a megoldás azt eredményezné, hogy ugyanazt az önálló zálogjogot egyszerre két hitelintézet, két különböző kitettség biztosítékaként tartaná számon, ami sem tisztán jogi, sem pedig prudenciális szempontból nem elfogadható.
Érdemes e megoldással kapcsolatban arra is felhívni a figyelmet, hogy a törvény tiltja, hogy a hitelező a követelése „ellenében” a fogyasztótól váltókötelezettség vállalását követelje. Bár az „ellenében” kifejezés használata nem szerencsés, egyértelmű, hogy a tilalom éppen annak megakadályozására irányul, hogy a fogyasztó biztosítékul önálló kötelezettséget vállaljon, és ezáltal megkettőzze tartozását, egy nem kellően tisztázott fiduciárius jogviszonyba, és így kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön. A jelzálog-hitelintézetek által finanszírozott hitelek többségükben fogyasztási kölcsönnek minősülnek, amelyekre kiterjed e tilalom. Ennek fényében különösen indokolatlannak tűnik, hogy a jogalkotó intézményesíti a váltóhoz alapvető vonásaiban hasonló önálló zálogjog alkalmazását. Igaz, hogy a zálogjog önálló jellegét valamelyest ellensúlyozza a fent említett törvényi engedmény, azonban mint erre szintén utaltunk, ez sem szünteti meg teljesen a fiduciárius jelleget és nem rendezi teljes körűen a jogviszonyokat. Az a kérdés pedig végképp rendezetlen, és nem is látszik, hogy egyáltalán rendezhető lenne, hogy az önálló zálogjog esetleges további átruházása esetén miként alakulnak a felek közötti jogok és kötelezettségek. Csupán egy dolog biztos, hogy a zálogkötelezett vagyonát terheli a zálogjog, de annak aktuális jogosultja a zálogkötelezett számára ismeretlen. És minél távolabb kerül a jogosult az eredeti zálogjogosulttól, annál kisebb a zálogkötelezett esélye arra, hogy az alapügyletből fakadó kifogásait felhozhatja, ami azt jelenti, hogy terheli őt a kétszeres igényérvényesítés kockázata. Úgy gondoljuk, hogy a jelzáloghitelezésnek ez a rendszere az átlagos fogyasztó számára átláthatatlan, pedig a fogyasztóvédelem legalapvetőbb eszköze az lenne, ha a fogyasztók pontosan érthetnék a jogviszony tartalmát. Ebben a konstrukcióban a zálogadós olyan kockázatot vállal, aminek nincs tudatában, és ami nem felel meg a szándékainak.
Természetesen legitim törekvés, hogy a jelzálog-hitelintézet által nyújtott refinanszírozásnak megfelelő biztosítéka legyen, és az is ésszerű, hogy az ügylet természetéből fakadóan ez a biztosíték legyen maga az alapügyletet biztosító ingatlan. E cél elérésére kézenfekvően kínálkozó alkalmas eszköz lenne a refinanszírozott követeléseken alapított zálogjog. Ez a követelés-állomány maga is ingatlanon alapított jelzálogjoggal van biztosítva, az aljelzálogjog intézménye révén ez a jelzálogjog a követelés elzálogosítója javára is szolgálna. A hatályos Ptk. az aljelzálogjog intézményét kifejezetten nem szabályozza, ezért ma nem teljesen egyértelmű, hogy egymáshoz képest miként alakulnak az ingatlan jelzálogjogosult és a követelésen alapított zálogjog jogosultjának jogai. Az új Ptk. azonban ezt a hiányosságot pótolni tudja (a Javaslat tartalmaz is erre vonatkozó rendelkezést, és szükség szerint ez még tovább is fejleszthető), sőt ez megoldható lett volna már a jelzálog-hitelintézetre vonatkozó szabályozás kapcsán is. Nem látszik tehát, hogy a jelzálog-hitelintézetek által folytatott refinanszírozás feltétlenül igényli az önálló zálogjog intézményét. Éppen ellenkezőleg, tisztább helyzetet teremtene, ha e refinanszírozás nem fiduciárius jellegű ügyletek halmaza révén, hanem egyszerűen és átláthatóan, az erre szolgáló klasszikus jogintézmény alkalmazásával, azaz zálogjog melletti hitelnyújtással történne.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
