Szerző: Dr. Csizmazia Norbert - Dr. Gárdos István
Polgári Jogi Kodifikáció, 2007/3. 32-41. o.
Bodzási tanulmánya egészében állást foglal az önálló zálogjog megtartásának szükségessége mellett, a tanulmány utolsó része pedig kitér „azokra a központi kérdésekre, amelyet egy új szabályozás során a jogalkotónak figyelembe kell vennie”. A tanulmánynak ez kétségkívül kulcsfontosságú része, hiszen gyakorlati kodifikációs szempontból alapvető, hogy az önálló zálogjog, megtartása esetén milyen szabályok szerint működne, és a szabályozás áttekintése egyúttal ellenőrzési lehetőséget is ad a koncepcionális javaslatok megvalósíthatóságára nézve.
Bodzási szerint önálló zálogjog esetében, a járulékosság hiányának ellensúlyozásaként, szükség van adósvédelmi szabályokra, amelyeket „annak érdekében kell a törvénybe foglalni, hogy az adós ugyanolyan helyzetbe kerüljön, mint járulékos zálogjog esetében”. Véleménye összecseng a szerződéses járulékosság koncepciója keretében ismertetett azon nézettel, amely szerint „A gazdasági realitás ugyanis azt diktálja, hogy ez típusú zálogjog ugyanazokat a védelmi mechanizmusokat legyen képes biztosítani az adósnak, mint a járulékos zálogjog. […] Minden olyan esetben tehát, amikor a jogalkotó lazít a törvényi járulékosság elvén, többletgaranciákat kell a jogszabálynak nyújtani, a hatékony adósvédelem érdekében.” Ennek megfelelően, szabályozási javaslatai elsősorban az adósvédelem megerősítését és ezzel összefüggésben a biztosítéki szerződés szerepének tisztázását célozzák. A tanulmánynak nem csak ebben a részében, hanem máshol is felmerülnek szabályozási javaslatok, ezeket megpróbáljuk, remélhetőleg nem önkényesen, áttekinteni és továbbgondolni.
A tanulmány először a szerződéses járulékosság koncepciójának részeként ismerteti azt az álláspontot, amely szerint „az önálló zálogjog is biztosítéki jogként kerülne meghatározásra, vagyis még elviekben sem kerülhetne sor más célú felhasználásra”. Később, ezt az álláspontot teljes mértékben elfogadva, állást foglal amellett, hogy a biztosítéki célt az önálló zálogjog normatív fogalmi elemévé kell tenni. Ennek indoklásaként kifejti, hogy, bár elvileg az önálló zálogjog más célt is szolgálhat, gyakorlatilag ilyen eset nincs: „nem létezik ún. izolált absztrakt zálogjog, csakis a biztosítéki célút ismeri a gyakorlat”. A Ptk. azonban, köztudomásúan, kerüli a fogalom-meghatározásokat; a hatályos Ptk. sem a járulékos, sem pedig az önálló zálogjogot nem definiálja, a zálogjog járulékossága is több konkrét szabályból levonható tétel. Ha a jogalkotó azonosul azzal a felfogással, hogy önálló zálogjognak fogalmi eleme a biztosítéki cél, akkor leszögezheti azt a törvény indokolásában, de a normaszöveg szintjén konkrét kérdésekre kell választ adni: alapítható-e önálló zálogjog biztosított követelés hiányában; a biztosított követelés hiánya a zálogalapító ügylet érvénytelenségét eredményezi vagy csupán a kielégítési jog gyakorlásának képezi az akadályát; átruházható-e önmagában a zálogjog a követelés nélkül; illetve mi történik a zálogjoggal a követelés megszűnése esetén?
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
