Az MNB két magánszemélyre külön-külön 30 millió forint bírságot szabott ki a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt

Az MNB piaci manipulációnak tekinti a szokásos tőkepiaci kereskedéstől eltérő olyan magatartásformákat, amelyek az észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseinek befolyásolására alkalmasak lehetnek.

A jelen esetben az MNB egy nyilvánosan működő részvénytársaságnál ügyfélszolgálati munkakört betöltő személy (Munkvállaló), illetve ügyvezető (Ügyvezető) alábbi magatartásait minősítette tiltott piaci manipulációnak.

Megbízáshalmozás és önkötés

Az MNB a társaság részvényeinek tőzsdei forgalmát vizsgálva 6 olyan kereskedési napot azonosított a piaci manipulációval érintett 2019. november 21. és 2020. április 17. közötti időszakban, amikor a Munkavállaló ügyletkötéseinek részesedése a részvények napi forgalmából meghaladta a 25%-ot, egyúttal a Munkavállaló napi forgalomhoz mért önkötéses forgalmának aránya – azaz azok az esetek, amikor vevői és eladói oldalon egyaránt a Munkavállaló szerepelt – elérte a 10%-ot.

Az MNB szerint a 25% feletti ügylethalmozás már szükségszerűen olyan mértékű, amely kétséget kizáró módon hamis, félrevezető jelzéseket ad(hat)ott a részvények keresleti-kínálati viszonyairól.

Vetítés, illetve padló vagy plafon képzése

A Munkavállaló 8 kereskedési napon alacsonyabb mennyiségre vonatkozó kötéssel ellensúlyozta a magasabb mennyiséget érintő tőkepiaci tranzakcióját, így a kis mennyiségre szóló ellenoldali megbízással számára pozitív irányba befolyásolta (rögzítette, emelte) a részvények utolsó kötés által előidézett árfolyamát. Az ügyletekkel elért mérhető változás miatt az ellenoldalon teljesült és jelentősen eltérő mennyiséggel megkötött ügyletek racionalitása megkérdőjelezhető volt.

Záróár beállítása

A Munkavállaló 3 kereskedési napon is a kereskedési idő vége előtt kötött olyan ügyleteket, amivel befolyásolta a részvények aznapi záróárát. A kereskedési időszak referenciaszakaszában, nyitáskor, záráskor, elszámoláskor történő vétel, eladás a referenciaár adott szinten tartása érdekében jellemzően piaci manipulációra utal.

Rosszhiszeműen párosított megbízások

Ami az Ügyvezetőt illeti, ő úgy adott a részvényekre eladási megbízást a BÉT azonnali piacán, hogy előzetesen egyeztette az ügyletkötés valamennyi lényeges paraméterét (árfolyam, a megbízás iránya és az eladással érintett mennyiség nagyságrendje) a Munkavállalóval, illetve további 3 természetes személlyel. Az Ügyvezető eladási ajánlata alig több, mint 1 percen belül a Munkavállaló vételi ajánlatával párosult. Az MNB hangsúlyozta, hogy az Ügyvezető által beadott – 17.000 darab részvényre vonatkozó – eladási megbízás kiugróan magas értékű volt, hiszen 2019. november 21. előtt átlag napi 570 darabos, a 2019-es évet tekintve 2.887 darabos volt a részvények napi átlagforgalma, míg 2020. egészét tekintve 4.361 darab. Az ügyletkötés napját követő 24 kereskedési napon a részvények átlagárfolyama (záróár) 75%-kal emelkedett az egész évhez viszonyítva, az átlagos napi kötések mennyisége pedig majdnem 5 és félszeresére növekedett, a részvényforgalom napi átlagos szintje pedig ugyancsak megötszöröződött.

A fenti ügyletekkel kapcsolatban az MNB megállapította, hogy azok hamis, illetve félrevezető jelzéseket adhattak a befektetők számára a részvények keresleti-kínálati viszonyairól, likviditásáról, árfolyamának alakulásáról, így sértették a részvények kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát.

A bírságok összegének meghatározása során az MNB súlyosító körülményként értékelte, hogy a magánszemélyek tudatosan, szándékosan valósították meg a jogsértést eredményező cselekményüket, miközben az átlagos befektetőnél bővebb ismeretekkel rendelkeztek az adott kibocsátóval kapcsolatos információkról, illetve a MAR (a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet) előírásairól. Enyhítő körülménynek számított, hogy a magánszemélyek elismerték a jogsértés elkövetését. Az MNB határozata itt érhető el.

Cikkek

Cikkek