Az európai zöldkötvényről szóló rendelet

Az uniós jogalkotó, a klímasemleges és fenntartható gazdaságra történő átállás jegyében, a környezeti szempontból fenntartható kötvények tekintetében standardokat állapított meg az európai zöldkötvényről szóló rendelet elfogadásával.

Az azon kibocsátók, akik a kötvényeiket „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezéssel kívánják felajánlani a befektetők részére, a jövő év végétől az európai zöldkötvényről szóló rendeletben foglaltak szerint tehetik ezt meg. A rendelet szabályozza e kötvények külső felülvizsgálatát, valamint opcionális közzétételi dokumentumokat határoz meg a környezeti szempontból fenntartható, vagy fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvények (sustainability related bond) kibocsátásához is.

Az európai zöldkötvényre vonatkozó rendelet szabályait 2024. december 21-tól kell alkalmazni, a felkészülést azonban nem árt idejében elkezdeni.

A rendelet a kötvényeken belül az európai zöldkötvény szabályozásával lényegében létrehoz egy új eszközosztályt; az alábbiakban az ilyen típusú kötvény kibocsátására vonatkozó fontosabb szabályokat foglaljuk össze.

Mire használható az európai zöldkötvényből származó forrás?

Ahhoz, hogy a kötvény megfeleljen az európai zöldkötvény minősítésnek, szükséges, hogy a kibocsátásból származó bevétel felhasználása a rendeletnek megfeleljen. Az európai zöldkötvényből származó bevételeket olyan gazdasági tevékenységek finanszírozására kell fordítani, amelyek környezeti szempontból fenntarthatók, és ezért igazodnak a taxonómia rendeletben meghatározott környezeti célkitűzésekhez, vagy hozzájárulnak a kibocsátó tevékenységének átalakításához, hogy az a környezeti szempontból fenntarthatóvá váljon.

Az európai zöldkötvényből származó bevétel teljes egészét az alábbiakra használhatja fel a kibocsátó:

1. olyan befektetett tárgyi eszközök vagy immateriális eszközök finanszírozására, amelyek nem pénzügyi eszközök, feltéve, hogy olyan gazdasági tevékenységekhez kapcsolódnak, amelyek megfelelnek a taxonómiai követelményeknek;
2. a rendeletben rögzített feltételeknek megfelelő tőkekiadás finanszírozására;
3. a kibocsátást megelőző legfeljebb három évben felmerült, a rendeletben rögzített feltételeknek megfelelő működési kiadás finanszírozására,
4. olyan pénzügyi eszközökre, amelyek a kötvénykibocsátás után legfeljebb 5 évvel keletkeznek;
5. háztartások eszközeinek és kiadásainak finanszírozására.

Különösen a kisebb kibocsátók számára jelent könnyebbséget, hogy a kibocsátó a kötvényből származó bevételre elszámolhatja a kibocsátáshoz közvetlenül kapcsolódó költségeket is, mint pl. a pénzügyi közvetítők költségeit, a tanácsadási költségeket, a jogi költségeket, a minősítési költségeket és a külső felülvizsgálattal kapcsolatos költségeket.

A kötvénykibocsátásból származó bevétel felhasználása kapcsán a rendelet lehetőséget ad portfólióalapú megközelítésre is. Az a kibocsátó, akinél a mérleg forrásoldalán egy vagy több európai zöldkötvény szerepel és nem tudja minden egyes kibocsátás esetében azonosítani a mérlegében szereplő azon külön eszközöket, amelyekre az adott kötvényből származó bevételeket felhasználja, a kötvénykibocsátásból származó bevételeket portfólióhoz rendelheti (természetesen a portfóliót alkotó eszközöknek ekkor is meg kell felelniük a taxonómia rendelet feltételeinek).

Korlátozottan lehetőséget fog adni a rendelet arra is, hogy a kötvénykibocsátásból származó forrás egy részét – legfeljebb 15%-át – a kibocsátó olyan gazdasági tevékenységre fordítsa, amely megfelel a taxonómia rendelet követelményeinek, de a kötvénykibocsátás időpontjában még nem léptek hatályba rá vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok.

Milyen tájékoztatási kötelezettségek irányadók a kibocsátóra a kötvénykibocsátást megelőzően?

A jövőben „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezéssel kizárólag olyan kötvényt lehet kibocsátani, amihez egyrészt a Prospektus Rendelet szerinti tájékoztató készült, továbbá megfelel a Zöldkötvény Rendelet szabályainak is. A tájékoztató közzétételéhez szükséges lesz annak felügyelet általi jóváhagyása is.

A tájékoztatón kívül, a kibocsátást megelőzően a kibocsátónak készítenie kell egy az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapot is. Az adatlapon a kibocsátó egyebek mellett feltünteti, hogy a kötvényből származó bevételek várhatóan hogyan és milyen mértékben járulnak hozzá a kibocsátó taxonómiához igazodó eszközökre, árbevételre, tőkekiadásokra és működési költségekre vonatkozó fő teljesítménymutatóihoz, bemutatja a forrás tervezett felhasználását, annak folyamatát, ütemezését. A kibocsátó az adatlapot közzé kell, hogy tegye a saját honlapján, és a kibocsátástól számított 12 hónapig elérhetőnek kell lennie. A közzétételt megelőzően az adatlapot külső felülvizsgálóval kell felülvizsgáltatni, és csak az ő pozitív véleményével lehet majd közzétenni. Felügyeleti jóváhagyás az adatlap közzétételéhez nem kell.

A Kibocsátónak tőkekiadási tervet kell készítenie és közzétennie, akkor, ha a kötvényből származó forrásokat tőkekiadásra, illetve működési költség (CapEx, OpEx kiadások) finanszírozására használták fel, és olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, amely meg fog felelni a taxonómia követelményeknek. A tőkekiadási tervben meg kell határoznia azt – az európai zöldkötvény lejárata előtti – határidőt, amelyen belül az európai zöldkötvény által finanszírozott valamennyi tőke- és működési kiadásnak igazodnia kell a taxonómiához. Erről szintén külső felülvizsgálótól értékelést kell beszerezni.

Milyen tájékoztatási kötelezettségek irányadók a kibocsátóra a kötvénykibocsátást követően?

A kibocsátó a kötvénykibocsátást követően a forrás felhasználásáig évente allokációs jelentést készít és tesz közzé. Az allokációs jelentésben a kibocsátó bemutatja a kibocsátásból befolyó bevétel felhasználását (pl. projektek, gazdasági tevékenységek bemutatása, a kötvénykibocsátásból származó felhasznált bevételek összege, stb.). Az allokációs jelentést a külső felülvizsgálónak kell felülvizsgálnia. A kibocsátó akkor mentesül az allokációs jelentés készítésének kötelezettsége alól, ha az adott időszakban az eszközportfólió allokációjában nem történt változás, és a portfólió egyetlen eszközét sem változtatták meg, illetve nem változtatták meg a portfolió egyetlen eszközének allokációját sem az előző allokációs jelentés által lefedett időszakhoz képest.

A kibocsátó a kötvény futamideje alatt legalább egyszer, a kötvényből származó forrás teljes felhasználását követően köteles készíteni és közzétenni egy hatásjelentést. A hatásjelentésben a kibocsátó a kötvényből származó bevétel felhasználásának környezeti hatását mutatja be, kitérve arra, hogy a kötvény hogyan járult hozzá a kibocsátó tágabb környezeti stratégiájához, milyen pozitív és negatív környezeti hatásokkal járt a felhasználás. A hatásjelentésnek egyértelműen rögzítenie kell a környezeti hatás értékelése során alkalmazott mérőszámokat, módszertanokat és feltételezéseket Ennek külső felülvizsgálóval történő felülvizsgálata nem kötelező.

A zöldkötvényről szóló rendelet segíti a befektetők tájékozódását, valamint, hogy a különböző, a piacon „zöld” minősítéssel megjelenő kötvényeket a megfelelő információk birtokban összehasonlíthassák. A rendelet azzal, hogy standardokat állapít meg, valamint a külső felülvizsgálatot is szabályozza, hozzájárul a „greenwashing” jelleggel a piacon lévő termékek kiszorításához is.