Az elektronikus hírközlésről szóló új törvény a 2002/58/ek irányelv tükrében II.

Napi Gazdaság, 2004/január

Az elektronikus hírközlésről szóló új törvény a 2002/58/ek irányelv tükrében ii.

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai az Európai Parlament és a Tanács ún. elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvének a 2003. évi C. törvényben való megjelenését tekintik át.

A törvény, az EU-szabályozás követelményeinek megfelelően, kifejezetten tiltja az árprés alkalmazását, és meghatározza a preferált árprés-ellenes mechanizmust, az ilyen esetben használható szabályozói eszköztárt.

Az új szabályozás fontos elemei a személyes adatok védelmét biztosító rendelkezések. A szolgáltató, a célhoz kötöttség alapelvével összhangban, a felhasználó azonosításához, illetve a szolgáltatás nyújtásához szükséges és elégséges adatot, ezen felül csak a szolgáltatás nyújtása érdekében műszakilag elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelhet. A szolgáltató törölni köteles azokat az adatokat melyek kezelésére jogosulatlanul került sor. További adatkezeléshez való hozzájárulás nem lehet feltétele a hírközlési szolgáltatás nyújtásának, a kezelt vagy kezelni szándékozott személyes adatok körét és az adat kezelésének okát a felhasználó bármikor megismerheti. A szolgáltatók, a hívóvonal-azonosítás kijelzésének letiltása alóli kivételként, a segélyszolgálatok feladatvégzésének elősegítése érdekében, kötelesek kiadni azt az információt, amely a segélyhívás helyét a lehető legpontosabban meghatározza.

A technikai lehetőségek fejlődése miatt a hírközlési - és különösen a távközlési -ágazatban egyre növekvő problémát jelent a közlemények illegális megfigyelése, lehallgatása, ezért a szolgáltató köteles szükség szerint más szolgáltatókkal közösen, megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni a szolgáltatás biztonságának védelméről. A szolgáltató által megtett intézkedések ellenére fennmaradó, a szolgáltatás biztonságát veszélyeztető, ismert kockázati tényezőkről a szolgáltató köteles az előfizetőt díjmentesen tájékoztatni. A szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések, küldemények bizalmasságának védelmére vonatkozó különleges feltételeket, az azonosító-kijelzés, hívásátirányítás továbbá a személyes adatok kezelésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Az elektronikus hírközlési szolgáltató által nyújtott szolgáltatások, a számlázás, a díjak beszedése és az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése az előfizetők (felhasználók) törvényben meghatározott személyes adatainak kezelését teszik szükségessé. Az adatkezelés időtartama az előfizetői szerződés, illetve a díjfizetéshez és a díjigény érvényesítéséhez kapcsolódó szolgáltatói jogok és kötelezettségek fennállásához kapcsolódik, figyelemmel a jogszabályokban meghatározott elévülési időre. A szolgáltató marketing célokra csak az előfizető előzetes beleegyezése esetén használhatja fel az általa kezelt adatokat. A díjtartozásokból eredő igények érvényesítése, ügyfelek tájékoztatása érdekében, továbbá nemzetbiztonsági, honvédelmi, a közbiztonsággal, a bűnüldözéssel, bírósági végrehajtással kapcsolatos érdekből, valamint az elektronikus hírközlő rendszerrel való visszaélések felderítése céljából a kezelt adatok az e feladatok ellátására jogosult szerveknek átadhatók, azzal, hogy az adatokat átvevők titokvédelmi kötelezettsége a szolgáltatóéval azonos.

A bárki számára megismerhető nyomtatott vagy elektronikus előfizetői listák, előfizetői névjegyzékek vagy címtárak tekintetében a törvény abból indul ki, hogy -az előfizető kifejezett, önkéntes és egyértelmű hozzájárulása nélkül - a fent megjelölt helyen feltüntetett adatokat azokra a személyes adatokra kell korlátozni, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy megfelelően azonosítható legyen egy meghatározott előfizető, elkerülhető legyen a különböző előfizetők összecserélése. Az előfizetőnek jogában áll, hogy indokolás és külön költség nélkül visszautasíthassa személyes adatainak feltüntetését, illetve a telefonkönyvben szereplő lakcímének részbeni feltüntetését is kérheti. A szolgáltató kötelessége, hogy lehetővé tegye előfizetői számára, hogy e jogosultságaikkal megfelelően élhessenek.

Emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer igénybevételével kizárólag az előfizető kifejezett, előzetes hozzájárulása esetén végezhető közvetlen üzletszerzési (marketing) vagy tájékoztatási tevékenység. Az előfizető kifejezett hozzájárulása esetén sem továbbítható olyan közvetlen üzletszerzés célját szolgáló küldemény, amelynek feladója nem azonosítható egyértelműen. Az egyéb eszközökkel történő közvetlen piacszerzés korlátja az előfizető visszautasító nyilatkozata.

Budapest, 2004. január