Akadálymentességi követelmények a pénzügyi szektorban 2. rész - Akadálymentességi követelmények

Szerző: dr. Tihanyi Zita, dr. Biró Zsófia

Cikksorozatunk első részében szemléltettük az új Akadálymentességi törvény előzményeit és hatályát, e részben pedig bemutatjuk, hogy milyen fontosabb követelményeknek kell megfelelniük a Törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatóknak.

Akadálymentességi követelmények

A Törvény megfogalmaz általános, a hatálya alá tartozó összes szolgáltatásra érvényesülő akadálymentességi követelményt, de e mellett csak az egyes szolgáltatásokra vonatkozó elvárást is.

A lényeges akadálymentességi követelményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

 
 Akadálymentességi követelmény Gyakorlati példa 
 Általános akadálymentességi követelmények 
a szolgáltatás nyújtása során használt termékek akadálymentességének biztosítása a termékre vonatkozó információkat egynél több érzékszervi csatornán keresztül kell rendelkezésre bocsátani
tájékoztatás a szolgáltatás működéséről, valamint akadálymentességi jellemzőiről  Braille-írás alkalmazása, következetes szóhasználat, videófelvételek feliratozása
érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil honlapok, online alkalmazások és mobilalkalmazások képek szöveges leírása, a funkciók billentyűzetről való elérhetővé tétele, kellő idő biztosítása a szöveg elolvasására, a támogató-segítő technológiákkal való kompatibilitás biztosítása
tájékoztatás a támogató szolgáltatások akadálymentességéről és a támogató-segítő technológiákkal való kompatibilitásáról a telefonos ügyfélszolgálat külön menüpontban tájékoztat az akadálymentesen elérhető termékek és szolgáltatások köréről, az ügyfélszolgálat akadálymentességéről
Csak meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények 
 lakossági banki szolgáltatások 
érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil személyazonosítási módszerek, elektronikus aláírások, biztonság és fizetési szolgáltatások biztosítása képernyő-leolvasók használatával olvashatóvá tett személyazonosítási párbeszédek a képernyőn (vak személyek számára)
az információ érthetőségének biztosítása, anélkül, hogy meghaladná az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakerete B2 szintjének (középszint) komplexitását részletes és világos magyarázatok, leírások nehezen érthető szakkifejezések és bonyolult szakszövegek kerülése
 elektronikus kereskedelmi szolgáltatások 
tájékoztatás az értékesített termékek és szolgáltatások akadálymentességéről az információk folyamatos elérhetősége (nincs törlés bevezetési kampányt követően)
a személyazonosítási, biztonsági és fizetési funkciók érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil módon történő megjelenítése a fizetési szolgáltatás felhasználói interfészének biztosítása hangalapú formában is (a vakok is képesek legyenek önállóan internetes vásárlásokat lebonyolítani)
elektronikus aláírások és fizetési szolgáltatások érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil módon történő biztosítása  képernyő-leolvasók használatával olvashatóvá tett személyazonosítási párbeszédek a képernyőn (vak személyek számára)


Egyéb követelmények

A szolgáltatóknak a fentieken túl egy sor egyéb elvárásnak is meg kell felelniük.

Nem elég az akadálymentesítési elvárásoknak megfelelni, hanem a szolgáltatónak értékelni kell az általános feltételei között, hogy a szolgáltatása miként teljesíti az akadálymentességi követelményeket. Ráadásul az erre vonatkozó dokumentációt akadálymentesen hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozniuk.

Folyamatosan képezniük kell a munkavállalóikat az akadálymentes szolgáltatások megfelelő biztosítása érdekében. A képzésnek ki kell terjednie a tájékoztatási, a tanácsadási és a reklámtevékenységekre is.

Az akadálymentességi követelményeknek való megfelelést a szolgáltatóknak a szolgáltatás nyújtásához igénybe vett alvállalkozókkal is be kell tartatniuk.

A Törvény a korábban említett MNB ajánlással szemben csak a termékek és szolgáltatások akadálymentesítésére vonatkozik, nem tartalmaz előírásokat a szolgáltatások fizikai környezetének, a szolgáltatók épített környezetének (így például a bankfiókok vagy más ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségek) akadálymentesítésére; sőt kifejezetten rögzíti, hogy az épített környezetre vonatkozó akadálymentességi követelményeket továbbra is az OTÉK, azaz az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.

A cikksorozathoz tartozó korábbi írások az alábbi linkeken érhetőek el:

Kihirdették az Akadálymentességi törvényt

Cikkek

Cikkek