Szerző: Dr. Gárdos István
Polgári Jogi Kodifikáció, 2004/4. 3-17. o.
A zálogjogi reformok bevezették a zálogjog bírósági út mellőzésével való érvényesítésének lehetőségét, és ez utóbbi két eseteként az adós és a hitelező által együttesen, illetve a hitelező által önállóan történő értékesítést. Egy kormányrendelet meghatározta ezek alapvető szabályait. Mindennek az volt a célja, hogy a zálogjogot tényleg hatékony hitelezési biztosítékká tegyék. A reformok ellenére hitelezői részről visszatérő panasz, hogy nincs mód a zálogjog hatékony érvényesítésére. Ugyanakkor időről időre megjelennek olyan híradások is, amelyek szerint az adósok kiszolgáltatott helyzetben vannak, és ezt a helyzetet a hitelezők drasztikus módon kihasználják. Kinek van igaza? Úgy gondolom, mindkét állításban van igazság. A bankok bizonytalan gazdasági és jogi környezetben működnek; nehéz megítélni az adósok hitelképességét, gyorsan változnak a körülmények; nem alakult ki az igényérvényesítés hatékonyan és jogszerűen működő intézményrendszere; a kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a bankok a hitelköveteléseik érvényesítése érdekében rendszeresen arra kényszerülnek, hogy átlépjék a jogszerűség határait, megkerüljék a jogszabályokat. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy - különösen a lakossági hitelezés körében - visszaélésszerű magatartások is előfordulnak (nem elsősorban a bank, hanem egyes, a tűz közelében lévő banki alkalmazottak javára).
Mi a szerepe a bírósági és a bíróságon kívüli végrehajtásnak? A zálogjog érvényesítésére abban az esetben kerül sor, amikor az adós önként nem teljesíti kötelezettségét. Azzal a paradoxonnal állunk szemben, hogy ideális lenne, ha a végrehajtás a bírósági apparátus nélkül, lehetőleg az adós együttműködése mellett gyorsan és hatékonyan lezajlana, ugyanakkor erre csak akkor számíthatunk, ha reális alternatívaként rendelkezésre áll egy intézményrendszer, amely kényszer alkalmazásával is képes a hitelezői követelés gyors és hatékony érvényesítésére, azaz, ha az adós tudja, hogy nincs menekvés. Ez összhangban van azzal az általános tapasztalattal, hogy az önkéntes jogkövetés általánosabb akkor, ha mindenki tisztában avval, hogy a jogszerűtlen magatartás nem marad következmények nélkül, mint akkor, ha reális esély van a jogkövetkezmények megúszására. Ha ezek a feltételek biztosítva lennének, akkor a banki magatartás sokkal nyugodtabb, rugalmasabb lenne, mind a hitelnyújtás során, mind pedig a hitel futamideje alatt. Nagyon jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy legyen az igényérvényesítésnek egyszerre hatékony és törvényes útja. Ez mind a szabályozásban, mind pedig az intézményrendszerben jelentős fejlődést igényelne.
A zálogtárgy közös értékesítésének intézményét az első zálogjogi novella vezette be. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok kiábrándítóak: az adós nem kellő együttműködése teljesen lehetetleníteni tudja a zálogjog bírósági út mellőzésével való érvényesítését. Ebből két irányban lehetséges továbblépés: vagy biztosítani kell a zálogjogosultnak azt a jogot, hogy az adós nem kellő együttműködése esetén egymaga értékesíthesse a zálogtárgyat, vagy el kell törölni az egész intézményt. A zálogjog érvényesítésével kapcsolatos általános szabályok amúgy is biztosítják azt, hogy az adós a jogvédelemhez szükséges mértékben részt vegyen a folyamatban, tehát ez az igény nem indokolja a közös értékesítés intézményszerű fennmaradását. Valójában, ameddig az adós együttműködik a hitelezővel, a szó szoros értelmében nem is igényérvényesítésről van szó; az ilyen együttműködés nem igényel jogi szabályozást. Az igényérvényesítés szabályozási szempontból csak akkor merül fel, ha a hitelező számára valamilyen egyoldalú jogosítványt kell adni (és ennek korlátait kell kijelölni). Az intézmény fenntartásának csak úgy van értelme, hogy a zálogkötelezett nem szerződésszerű együttműködésével csupán önmagát zárja ki az eljárásból, de azt mindenképpen meg kell akadályozni, hogy ezen a címen megakadályozhassa a hatékony igényérvényesítést.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
