Szerző: Dr. Gárdos István
Polgári Jogi Kodifikáció, 2004/4. 3-17. o.
A második zálogjogi novella a vagyont terhelő zálogjog megkülönböztető sajátosságaként azt határozta meg, hogy az annak tárgyát alkotó különböző vagyonelemek együtt funkcionális egységet képeznek, amely képessé teszi ezeket arra, hogy önálló gazdasági egységként működjenek. Abban az esetben, ha a vállalat teljes vagyona szolgál zálogul, akkor a törvény eleve feltételezi, hogy ez a vagyon alkalmas önálló gazdasági egységként való működtetésre. Ha viszont a zálogjog tárgyául a vállalati vagyonnak csak egy része szolgál, akkor meg kell felelnie ennek a fogalmi követelménynek, a zálogjog tárgya csak gazdasági értelemben funkcionálisan összetartozó dolgok, jogok és követelések együttese lehet.
Felvetődik a kérdés, hogy lehet-e ilyen, jogi szempontból egzaktnak nem nevezhető kritérium a vagyont terhelő zálogjog elhatárolásának az alapja, és hogyan dönthető el egy vita arról, hogy egy adott esetben a körülírással megjelölt zálogtárgyak valóban vagyont alkotnak-e. Véleményem szerint el kell fogadnunk, hogy ez a törvényi követelmény nem egy objektív, egzakt módon ellenőrizhető feltétel teljesülését írja elő. Hogy egy adott vagyonösszesség alkalmas-e önálló gazdasági egységként való működtetésre, csak a konkrét esetben határozható meg, az adott körülmények alapján, beleértve olyan nehezen megragadható és szubjektív elemeket, mint a piaci viszonyok, az üzleti partnerek együttműködési készsége, az alkalmazottak alkalmassága és szándékai. Ezért a vagyont terhelő zálogjoghoz az szükséges, hogy a biztosítékul kiválasztott vagyontárgyak - a felek megítélése szerint önálló gazdasági egységet alkossanak. A felek belátására lehet bízni, hogy egy adott dologösszességet vagyonnak tekintenek-e vagy sem. A feleket semmi sem ösztönzi arra, hogy alaptalanul vagyonnak minősítsenek össze nem tartozó dolgokat, és ezzel nem is okoznak sérelmet harmadik személyek számára. Amint erre később kitérünk, a vagyont terhelő zálogjog leglényegesebb tartalmi eleme az igényérvényesítés sajátos módja, amely lehetővé teszi azt, hogy a jogosult a vagyon egységének fenntartásával keressen kielégítést. Ha a zálogtárgy működő gazdasági egységként való értékesítésére bármely okból nem kerülhet sor, akkor a zálogjogosult számára nyitva áll a zálogjog érvényesítésének hagyományos útja. A vagyont terhelő zálogjog nem olyan jogintézmény, amely bárkinek kárt okozhat, amivel szemben védeni kellene bármely fél jogos érdekeit, hanem csupán egy jogi lehetőség, amely, ha működik, akkor azzal mindenki jól jár. Mindennek ellenére célszerű lenne a törvényben a vagyont terhelő zálogjog tárgyát, annak speciális jellegére tekintettel, kicsit bővebben körülírni.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
