Szerző: Dr. Gárdos István
Polgári Jogi Kodifikáció, 2004/4. 3-17. o.
A hatályos szabályozás szerint a jogon, követelésen alapított zálogjog érvényesítésének feltétele, hogy a kötelezettet a zálogjog megalapításáról értesítsék. E szabály kétirányú üzenetet tartalmaz: egyértelművé teszi, hogy a zálogjog megalapításához nem kell a kötelezettet értesíteni, a zálogjog érvényesítéséhez viszont ezt előírja. Úgy gondolom, hogy ez a rendelkezés mindkét funkciójában felesleges. Továbbá, e szabály nincs tekintettel a jogon és követelésen fennálló zálogjognak arra a sajátosságára, hogy a zálogjog érvényesítése kétféle módon történhet: akár a jog vagy a követelés értékesítése, akár pedig a kötelezettel szembeni fellépés útján. Ha a zálogjogosult a kötelezettel szembeni fellépést választja, természetesen erről - külön jogszabályi előírás nélkül is - értesítenie kell őt, e nélkül a követelés érvényesítése el sem képzelhető. Ezt az esetet az engedményes és a kötelezett közötti jogviszonnyal megegyezően kell rendezni, hiszen a zálogjogosult az elzálogosított követelés jogosultjaként lép fel a kötelezettel szemben. A követelés engedményezése esetén azonban a kötelezett értesítése nem feltétlenül szükséges, hiszen számára közömbös, hogy az engedményes a zálogjog érvényesítése során vagy kereskedelmi ügylet keretében szerezte meg a követelést. A zálogjog létesítésének az a törvényi feltétele, hogy a követelés átruházható legyen; a követelés engedményezésének pedig nem feltétele a kötelezett értesítése. Ezért az adóssal szembeni speciális értesítési kötelezettséget törölni kellene. A zálogjog érvényesítésére vonatkozó általános szabályok ezt amúgy is előírják, további értesítési kötelezettség szükségtelen.
A jogalkotói cél egyértelműsége ellenére, a zálogkötelezett által a zálogjog tárgyát képező joggal illetve követeléssel kapcsolatos nyilatkozataira vonatkozó szabály jelentése nem világos. A jogirodalomban két ellentétes értelmezéssel találkozhatunk. Salamonné és Leszkoven álláspontja az, hogy a zálogkötelezettnek a jogszabályi tilalomba ütköző jognyilatkozata a zálogjogosulttal szemben hatálytalan, nem érinti a zálogjogosultnak azt a jogát, hogy az elzálogosított jogból illetve követelésből kielégítést keressen. Ezzel szemben, Zámbó Tamás szerint az ilyen magatartás a zálogjogosulttal szemben is hatályos, de kártérítési kötelezettséget eredményező szerződésszegés. Talán érdemes hozzátenni, hogy Eörsi szerint az akkori jog alapján is az volt a helyzet, hogy "a zálogkötelezett az elzálogosított követelés vagy jog felett a zálogjogosultra kiható hatállyal nem rendelkezhet", amin ő azt értette, hogy az ilyen rendelkezés nem hat ki a zálogjogosultra. Lényeges különbség azonban, hogy abban a rendszerben, amelyre vonatkozóan ezt a jogértelmezést megfogalmazta, a zálogjog létrejöttének konstitutív eleme volt a kötelezett értesítése, zálogjog tehát nem jöhetett létre a kötelezett tudta nélkül.
Úgy gondolom, hogy a helyes szabályozás és értelmezés számára egyrészt a zálogjog alapvető szabályai, azon belül a zálogfedezet védelmére vonatkozó szabályok, másrészt pedig, a zálogtárgy sajátosságai miatt, az engedményezés szabályai kell, hogy analógiaként alapul szolgáljanak. Abból kell kiindulnunk, hogy a zálogjog a zálogtárgyból biztosít kielégítési lehetőséget, és megszűnik, ha a zálogtárgy elpusztul. A zálogfedezet védelmére irányuló szabályok ezt kívánják megelőzni, de ezeknek a szabályoknak a zálogszerződés felein kívüli személyekre nincs hatályuk. Harmadik személyek helytállási kötelezettségét a zálogjog dologi hatálya, a fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága és a kártérítés szabályai a szükséges és lehetséges mértékben megteremtik. Úgy gondolom, hogy ugyanezeknek az elveknek a követelésen fennálló zálogjoggal kapcsolatban is érvényesülniük kell. Különösen addig, amíg az elzálogosított követelés kötelezettje nem kapott értesítést a zálogjog megalapításáról, vagy a zálogjog tárgyául szolgáló követelés még nem jött létre, azaz a zálogkötelezett még nem teljesítette azt a kötelezettségét, amelyen az elzálogosított követelés alapul, a kötelezett számára a hitelezőjének nyilatkozata irányadó kell, hogy legyen, a törvény fenti szabályának hatálya a kötelezettre nem terjedhet ki.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
