Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Csimazia Norbert
Polgári Jogi Kodifikáció, 2007/1. 26-36. o.
Régi jogunk sem követelt meg zálogjog alapítására való kötelezettségvállalást vagy más jogcímet a zálogjog alapításához, megelégedett a dologi ügylettel – annak ellenére, hogy a tulajdonszerzést a tulajdon átruházására irányuló érvényes kötelezettség vagy más jogcím fennálltához kötötte. A Magyar Általános Ptk. Első Szövege (1900) így fogalmazott: „802. § A zálogjog szerzése végbemegy, ha a tulajdonos a dolgot a hitelezőnek zálogul birtokába adja. […] 855. § Jelzálogjog jogügylet útján való szerzéséhez szükséges, hogy a tulajdonos pénzkövetelés biztosítása végett engedje meg a jelzálogjog telekkönyvi bekebelezését.” A „zálogul birtokba adás” a zálogjog alapításának szándékával (zálogjog alapításában való megegyezés alapján) történő birtokátruházás rendkívül tömör, a dologi ügylet spirituális és korporális elemének szoros egységét jól kifejező megfogalmazása. Az is figyelemre méltó, bár az új Ptk.-ban nem feltétlenül követendő, hogy a tervezet a jelzálogjog esetében csak a bekebelezési engedély kiadását kívánja meg, azaz a hatóság által foganatosított „bekebelezés” nem a dologi ügylet részeként jelenik meg. Az 1927-es jelzálogjogi törvény 6. §-a szerint: „Jelzálogjog jogügyleti megalapításához szükséges, hogy a jelzálog tulajdonosa a jelzálogjog megalapításához beleegyezését adja és hogy a jelzálogjogot a hitelező javára a telekkönyvbe bejegyezzék.” Az Mtj. csak tulajdonjog és építményi jog szerzése esetén követelt meg jogcímet, zálogjog szerzéséhez nem: „844. § Zálogjog jogügyleti megalapításához szükséges, hogy a felek a zálogjog megalapításában megegyezzenek és hogy a tulajdonos a dolog birtokát a hitelezőre átruházza. […] 733. § Jelzálogjog jogügyleti megalapításához szükséges, hogy a felek a jelzálogjog megalapításában megegyezzenek és hogy a jelzálogjogot a hitelező javára a telekkönyvbe bejegyezzék.” Az Mtj. a zálogjoghoz hasonlóan nem kívánt meg érvényes jogcímet a személyes szolgalmak (haszonélvezet, használat), a telki szolgalom és a telki teher alapításához sem. A miniszteri indokolás így fogalmaz: „A Mt. – jóllehet elvileg a mai joggal egyezően causalitás alapjára helyezkedik – a causalis szerződést mégsem kívánja meg minden dologi joghoz, hanem mai jogunkkal és a közfelfogással egyezően csak a tulajdon szerzéséhez és a tulajdon mintájára kiképzett építményi jog alapításához. A telki szolgalom, a haszonélvezet, a használat és a telki teher megalapítása nem forgalmi ügyletek, causájukra a gyakorlati élet ma sem fordít gondot, s azt belőlük a gyakorlatban legtöbbször alig is lehetne kielemezni.” Az Mtj. rendszerében tehát békésen megfértek egymás mellett a jogcímes és az absztrakt dologi rendelkező ügyletek, ez egyben válasz Lohn Balázs azon ellenvetésére, miszerint „szokatlan lenne a jogcím megjelölése [megkövetelése] a zálogjog kivételével minden egyéb ügylet esetében”.
Álláspontunk szerint tehát a zálogjog szerzéséhez az új Ptk.-ban a következő feltételeket kell megkívánni: kézizálogjog esetében egyedül a dologi ügyletet, ami nem más, mint a felek zálogjog alapításában való (dologi) megegyezése alapján történő birtokátruházás, jelzálogjog esetében a dologi ügyleten felül a telekkönyvbe (vagy más lajstromba) való bejegyzést is. A dologi ügylet jelzálogjog esetében a bejegyzési engedély kiadásában és a bejegyzési kérelem telekkönyvi hatósághoz való benyújtásában (tabuláris tradíció) nyilvánul meg. Pontosabban, a benyújtott bejegyzési kérelem és a csatolt bejegyzési engedély alapján a telekkönyvi hatóság vélelmezheti a zálogjog alapításában való dologi megegyezés fennálltát, de e vélelem megdönthető például a bejegyzési engedély körüli akarathiba bizonyításával. Anyagi jogi szempontból – akárcsak a tulajdonátruházásnál – itt is a felek tényleges megegyezését (materiális konszenzus) indokolt megkövetelni, ettől független kérdés, hogy a telekkönyvi hatóság eljárása szempontjából a bejegyzési engedély megdönthető vélelmet alapoz meg a felek dologi megegyezésének fennállta mellett (formális konszenzus).
A Javaslat szabályai ezt a modellt követik: a zálogjog alapítására vonatkozó szabályok a zálogszerződés kifejezés helyett „a felek zálogjog megalapításában való megegyezése” kifejezést alkalmazzák, az indokolás szerint a felek ezen megegyezése nem kötelmi jogi kötelező szerződés (jogcím), hanem „dologi megegyezés”. Ezzel a Javaslat – közvetlenül az Mtj., közvetetten a BGB mintájára – nyelvileg is igyekszik elhatárolni a dologi szerződést (megegyezést) a kötelmi szerződéstől.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
