A munkaviszony azonnali hatályú felmondása: Mégsem annyira kockázatos?

Szerző: dr. Gubik Gabriella

A Kúria nemrégiben közzétett ítéletében (Kúria Mfv.X.10.040/2021.) megerősített két fontos bírósági értelmezést a munkaviszony azonnali hatályú felmondásával kapcsolatban.

1. Az indokolásban megjelölt jogi minősítés a bíróságot nem köti, azaz a bíróság az azonnali hatályú felmondást az abban megjelölt tények alapján minősíti és bírálja el [Lásd: „A felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlata a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló jelentése” 27. oldalát.] 

2. A korábban közölt írásbeli figyelmeztetések is figyelembe vehetők több, kisebb súlyú kötelezettségszegés tényének igazolása érdekében.

Mindkét megállapítás alapvetően kedvező a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetni kívánó fél számára.

A Kúria által felülvizsgált ügyben egy egyházi iskolában dolgozó pedagógus munkaviszonyát szüntették meg azonnali hatályú felmondással. A felmondás indokolása szerint a munkavállaló sorozatos kötelezettségszegései (tiszteletlen hangnem) bizalomvesztést eredményeztek a munkáltatónál, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. A felmondás előzményként rögzítette azt is, hogy a munkavállaló korábban több alkalommal írásbeli figyelmeztetésben részesült a nem megfelelő kommunikációja miatt. A munkaviszony megszüntetésének jogi alapjaként a felmondás egyaránt hivatkozott a Munka Törvénykönyve 78. § (1) bekezdésének a) és b) pontjára.

Az ügyben eljárt bíróságok egységes véleménye szerint nem annak van jelentősége, hogy az azonnali hatályú felmondás indokolása a Munka Törvénykönyve 78. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjára hivatkozik, hanem annak, hogy az indokolásban foglalt tények alapján alapos volt-e a jogviszony egyoldalú megszüntetése. A perbeli esetben tehát az sem tette jogellenessé a megszüntető nyilatkozatot, hogy az mindkét lehetséges joglapot megjelölte, jóllehet azok közül csak az egyikhez tartozó tényekre hivatkozott.

A felülvizsgált ügyben az is megerősítést nyert, hogy a tiszteletlen hangnemben történő kommunikáció önmagában a legtöbb esetben nem elég súlyos kötelezettségszegés ahhoz, hogy az azonnali hatályú felmondást is megalapozzon. Ha azonban a munkavállaló több alkalommal is tiszteletlenül kommunikál a feletteseivel, az mint sorozatos, kisebb súlyú kötelezettségszegés jogszerű alapja lehet az azonnali hatályú felmondásnak, még akkor is, ha a korábbi kötelezettségszegések miatt már írásbeli figyelmeztetésben részesítették a munkavállalót, és egy újabb esetet követően él a munkáltató a felmondási jogával.

Mindkét értelmezés növeli a felmondási jogával élő fél biztonságát, hiszen, ha a tények szintjén megalapozott a felmondása, akkor nem kell attól tartania, hogy azért lesz jogellenes a megszüntető nyilatkozata, mert nem megfelelően minősítette a felmondás okát. Nem kell továbbá attól sem tartania a munkáltatónak, hogy a korábban kiadott írásbeli figyelmeztetéssel minden esetben lemondana a felmondás jogáról.

Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy a tények ilyen kiemelt szerepe azt eredményezi, hogy a valós és bizonyítható tények pontos megjelölésén áll vagy bukik a megszüntető nyilatkozat jogszerűsége. Továbpa is különös gondot kell tehát fordítani a felmondás alapjául szolgáló tényállás teljeskörű felderítésére, és az egyes körülmények megfelelő értékelésére, pontos megjelölésére.

Cikkek

Cikkek