Szerző: dr. Matovics Rúben
A bűncselekmények sértettjei számára 2021. január 1. napjától vált lehetővé, hogy a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: Gyptv.) bevezetett egyszerűsített polgári perrendtartási szabályok szerint érvényesítsék kártérítési és sérelemdíj iránti igényüket az elkövetőkkel szemben.
A Gyptv. több eljárásjogi könnyítést (rövidebb határidők, távközlő eszköz útján tartott tárgyalás stb.) biztosít azon sértettek számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényüket polgári jogi igényként a büntetőeljárásban nem érvényesítették, valamint polgári pert sem indítottak ennek érdekében, és követelésük még nem évült el.
Az esetek egy részében a sértettek által elszenvedett kár és sérelemdíj iránti igény olyan bűncselekményből ered, mely egyúttal az elkövető, mint a gépjármű üzembentartója által a gépjármű üzemeltetésével okozott kárnak is minősül (például közlekedési bűncselekmények esetén). A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésről szóló 2009. évi LXII. tv. (a továbbiakban: Gfbt.) 28. §-a alapján ilyen esetekben a károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül is jogosult érvényesíteni.
Erre tekintettel felmerült az a kérdés, hogy a Gfbt. alapján közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesített, közlekedési bűncselekményből eredő kár és sérelemdíj megtérítése iránt indított perre lehet-e a Gyptv.-ben rögzített gyorsított per szabályait alkalmazni.
A BDT 2022.4516. számú, nemrég megjelent eseti döntésben a Pécsi Ítélőtábla ezzel a kérdéssel foglalkozott. A tényállás szerint a felperes a keresetlevelében egyértelműen megjelölte, hogy az ellene elkövetett bűncselekménnyel okozott vagyoni kár megtérítése és nem vagyoni sérelem miatti sérelemdíj megfizetése iránti igényét a Gyptv. szerinti gyorsított perben kívánja érvényesíteni az alperessel, mint a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójával szemben. Az elsőfokú bíróság a keresetet az alperes perbeli legitimációjának hiányában elutasította, mert csak a bűncselekmény elkövetőjével szembeni igény érvényesíthető gyorsított perben, a felelősségbiztosítóval szembeni igény nem.
A felperes fellebbezése alapján eljáró ítélőtábla kifejtette, hogy a Gyptv. 11. §-ához fűzött indokolás szerint annak a rendelkezésnek, hogy a tárgyalást elsősorban elektronikus eszköz igénybevételével kell megtartani, az a célja, hogy a felperesnek (sértettnek) fizikailag ne kelljen találkoznia az alperessel (a terhelttel), mellyel elkerülhető vagy jelentősen csökkenthető a sértett másodlagos viktimizációja. A jogalkotó ebből következően a sértett és az elkövető közti per elbírálására kívánt - a sértett elkövetővel szembeni védelme érdekében - speciális hatásköri, illetékesség szabályokat és eljárási rendet megállapítani a gyorsított perek szabályaival. Ebből következően a gyorsított per szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha a pert a bűncselekmény sértettje indítja a bűncselekmény elkövetőjével szemben, azaz a károsult a károkozóval szemben. Ha a felperes az igényét a Gfbt. alapján közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesíti, a per nem tartozik a Gyptv. hatálya alá, mert azok a jogpolitikai szempontok, amelyek a gyorsított per bevezetését indokolták, e perben nem játszanak szerepet. Az ítélőtábla mindazonáltal az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, mert az elsőfokú bíróságnak érdemi döntés helyett a keresetlevelet a hatáskörrel rendelkező bírósághoz kellett volna áttennie, tekintettel arra, hogy a gyorsított perekre irányadó speciális hatásköri és illetékességi szabályok a biztosító elleni perben nem alkalmazhatók.
A döntés véleményünk szerint helytállóan erősíti meg, hogy a károsult által közvetlenül a biztosítóval szemben indított perre nem alkalmazandók a gyorsított per szabályai, és egyúttal közvetetten azt is megerősíti, hogy a biztosító nem „jogutódja” a biztosított üzembentartónak, illetve nem bír mögöttes felelősséggel, hanem önálló jogviszony alapján, törvény kifejezett rendelkezése alapján perelhető közvetlenül. Abban az elméletileg elképzelhető esetben, ha a károsult igényét közvetlenül a károkozóval szemben és a biztosítóval szemben is érvényesíteni kívánja (ld. BH 2013), a gyorsított per szabályait nem lehet alkalmazni, ugyanis a Gyptv. 6. § (4) bekezdése alapján a gyorsított perben előterjesztett kereset más keresettel nem kapcsolható össze. Mivel a Gyptv. szabályai szerint a gyorsított perben beavatkozásnak nincs helye, a felelősségbiztosító a gyorsított perben így sem félként, sem beavatkozóként nem vehet részt. Azt a kérdést azonban a Gyptv. jelenleg nem rendezi, hogy ilyen esetben - mivel a biztosító még ha akarna sem tudna részt venni a perben - a biztosítottal szemben hozott ítélet hatálya kiterjed-e a felelősségbiztosítóra a Ptk. 6:474. § (3) bekezdése alapján.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
