A csődtörvény módosítása II.

Napi Gazdaság, 2004/augusztus

1. a jogügylet tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás;
2. a jogügylet bár visszterhes, de a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött; vagy
3. a jogügylet egyébként a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányul, az adós vagyonát csökkenti.

Ez utóbbi eset tág értelmezése alapján az óvadéki szerződés is megtámadható lenne, hiszen az nyilván a hitelezői követelések kielégítésére szolgáló vagyont csökkentő ügylet. Az Irányelv azonban megköveteli, hogy a megtámadási jog kizárt legyen az óvadéki ügyletek tekintetében. A módosított csődtörvény határozottan elkülöníti a megtámadási jog három fő típusát, és azt az időtartamot, amelyen belül kötött szerződések megtámadhatók. E szerint megtámadható

1. a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző öt éven belül kötött csalárd ügyletek;
2. a kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül kötött ingyenes vagy feltűnően aránytalan ügyletek; valamint
3. a kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző hatvan napon belül kötött olyan ügyletek, amelyek valamely hitelezőt előnyben részesítenek.

A törvény egyértelműen kimondja, hogy az óvadéki ügyletek nem támadhatóak meg az utóbbi eset alapján.

Budapest, 2004. augusztus

Első oldal

Előző oldal

1 2

Következő oldal

Utolsó oldal