A csődtörvény módosítása II.

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Puskás Zoltán

letöltés

Napi Gazdaság, 2004/augusztus

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai folytatják a csődtörvény május elsejétől hatályos módosításának áttekintését.

A 2002/47/EK irányelv egységes polgári jogi, nemzetközi magánjogi és csődjogi szabályokat határoz meg a pénzen, értékpapíron és más pénzügyi eszközökön létesített hitelbiztosítékokra. Az irányelv rendelkezéseinek a magyar jogba történő átültetése következtében módosultak a Polgári Törvénykönyv óvadékra vonatkozó szabályai, valamint szükségessé vált a csődtörvény módosítása.

A leglényegesebb változás, hogy a felszámolás közzétételével nem szűnik meg az óvadéki szerződés, és nem kell kiadni a felszámolónak az óvadék tárgyát képező vagyont, hanem a jogosult a felszámolási eljárásra tekintet nélkül kielégítheti követelését az óvadékból. Ez azt jelenti, hogy az óvadék jogosultja minden más hitelezőt megelőzően elégítheti ki követelését, és ez a külön kielégítési jog a követelés egészére kiterjed, természetesen az óvadék értéke erejéig. Az óvadék esetében tehát nem érvényesül az a szabály, amely csak a követelés 50%-a erejéig engedi a zálogjoggal biztosított követelések elsőbbségi kielégítését. Természetesen a jogosult köteles a felszámolóval elszámolni és a fennmaradó összeget részére haladéktalanul kiadni. Abban az esetben, ha az óvadék jogosultja a felszámolás megindulásának közzétételétől számított három hónapon belül nem él a kielégítési jogával, a követelésének kielégítésére a zálogjog szabályai szerint tarthat igényt.

A korábbi hatályos csődtörvény szerint a hitelezők, illetve a felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezésének napját megelőző egy éven belül megkötött szerződést vagy más jognyilatkozatot a következő esetekben támadhatta meg:

Első oldal
Előző oldal
1 2

Cikkek

Cikkek