A csődtörvény módosítása I.

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Puskás Zoltán

letöltés

Napi Gazdaság, 2004/augusztus

A csődtörvény módosítása I.

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai cikksorozatukban áttekintik a csődtörvény 2004. május 1-től hatályos módosításának legfontosabb, széles érdeklődésre számot tartó rendelkezéseit.

A 1346/2000/EK rendelet (Rendelet) részletes szabályokat tartalmaz a fizetésképtelenségi eljárások szabályaira vonatkozóan. A Rendelet azt szabályozza, hogy mennyiben és hogyan vonható eljárás alá az adósnak az Európai Közösség több tagállama között megoszló vagyona, és ennek érdekében két fajta eljárást szabályoz, a fizetésképtelenségi főeljárást és a területi eljárást. A fizetésképtelenségi főeljárást abban a tagállamban kell megindítani, amelyben az adós fő érdekeltsége található. A fő érdekeltséget ellenkező bizonyításig jogi személy esetében a létesítő okirat szerinti székhely határozza meg. A területi fizetésképtelenségi eljárást abban a tagállamban lehet megindítani, amelyikben az adósnak telephelye van. Mind a főeljárást, mind a területi eljárást annak a tagállamnak a joga szerint kell lefolytatni, amelyikben azt megindították.

A Rendelet a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó szabályokat állapít meg, ezért nem igényel, sőt nem is enged átültetést a magyar jogba. A csődtörvény módosításának célja, hogy - a Rendelet megfelelő közvetlen alkalmazása mellett -elősegítse az eljárás alá vont adós fő érdekeltségeinek központja szerinti tagállamban megindított főeljárás és a telephelyek szerinti tagállamokban megindított területi eljárások közötti összhangot.

A csődtörvény módosítása lehetővé teszi egyrészt azt, hogy a másik tagállamban megindult eljárás felszámolójának az eljárásindító határozat közzétételére, illetve a megfelelő nyilvántartásokba való bejegyzésére irányuló kérelmét a magyar bíróságok kezelni tudják; másrészt pedig azt is, hogy a másik tagállamban bejegyzett, de ténylegesen Magyarországon működő vagy Magyarországon telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek ellen a magyar bíróságok előtt fizetésképtelenségi eljárás legyen indítható. A másik tagállamban bejegyzett, de ténylegesen Magyarországon működő vagy Magyarországon telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek ellen a magyar bíróságok előtt indított fizetésképtelenségi eljárás lefolytatása a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatásköre és illetékessége.

Első oldal
Előző oldal
1 2

Cikkek

Cikkek