A Csődjog zálogjoggal kapcsolatos szabályai az Alkotmánybíróság értelmezésében

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Zrónik Edina

letöltés

Napi Gazdaság, 2005/december

A Csődjog zálogjoggal kapcsolatos szabályai az Alkotmánybíróság értelmezésében

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai az alábbiakban egy alkotmánybírósági határozat kapcsán a Csődtörvénynek a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére vonatkozó rendelkezéseit mutatják be.

Az Alkotmánybíróság a közelmúltban a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Csődtörvény") a 49/D. §-a és az 57. § (1) bekezdésének vizsgálata során megállapította, hogy a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére vonatkozó szabályozás nem alkotmányellenes. A döntés a Csődtörvény folyamatban lévő revíziója során felmerülő kérdések megválaszolására is hatással lehet.

A zálogjogra vonatkozó joganyag 2001. évi módosításakor, a zálogjog hatékonyságának erősítése érdekében, a Csődtörvénynek a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére vonatkozó szabályai is módosultak. Ennek eredményeként, a hatályos Csődtörvény szerint zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére háromféle módon kerülhet sor: (i) A zálogtárgy értékének 50%-áig kizárólagosan és közvetlenül az adott követelés fedezetéül szolgáló zálogtárgyból, feltéve, hogy a zálogjog a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett. (ii) Az előbbi követelés kielégítetlenül maradt része, vagy a hivatkozott feltétel hiányában ki nem elégíthető követelések tekintetében privilegizált követelésként, a felszámolás költségeit követő második helyen, az egyéb követeléseket megelőzően. (iii) Végül, ha az adott zálogjoggal biztosított követelés vonatkozásában nem teljesülnek az előbbi kategóriák feltételei, akkor a törvényi kielégítési rangsor utolsó helyén, az egyéb követelések között.

E szabály alkotmányosságát két oldalról vitatták. Az egyik álláspont szerint a magántulajdon védelmére vonatkozó alkotmányos rendelkezés sérelmét jelenti az, hogy a (tulajdonjoggal rokon, és ezért azzal azonos védelemben részesülő) zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó bevétel csak részben szolgál a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére. A másik oldal, ezzel szemben, az Alkotmánynak a munkabérhez és a szociális biztonsághoz való alapjogi rendelkezéseinek sérelmét látta abban, hogy a zálogjogos hitelező követelése, ha csak részlegesen is, de megelőzi a felszámolási költségeket és az egyéb hitelezői követeléseket.

Az Alkotmánybíróság egyik kifogást sem találta megalapozottnak. Megállapította, hogy a zálogjogi szabályozás részletei az Alkotmány egyik említett rendelkezéséből sem vezethetők le, mint ahogyan az sem, hogy a felszámolási eljárásokban - a követelések kielégítését illetően - hogyan kell rendezni a zálogjoggal biztosított követelések és az egyéb (pl. munkabér, adó- és járulékfizetés) kötelezettségek egymáshoz való viszonyát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a kielégítési sorrendre vonatkozó csődjogi rendelkezés gazdaságpolitikai szabály, többféle megoldás egyaránt megfelelhet az Alkotmány említett szabályainak, a törvényhozónak ezen a területen viszonylag tág tere van arra, hogy egyensúlyozzon a különféle érdekek között. Ha a felosztásra kerülő vagyon nem elegendő minden hitelezői igény maradéktalan kielégítésére, óhatatlanul vagy arányos kielégítési vagy sorrendi szabályozást kell alkalmazni. Akár az egyik, akár a másik elkerülhetetlen méltánytalanságot eredményezhet, a jogalkotó azonban nem sérti az Alkotmányban rögzítetteket, ha mérlegeli a különböző követelések fontosságát, jelentőségét és kielégítési sorrendet állapít meg.

Az Alkotmánybíróság magáévá tette azt az álláspontot, hogy a zálogjogra, mint abszolút hatályú dologi jogra kiterjed a tulajdonjog alkotmányos védelme. A zálogjog érvényesülését korlátozó csődjogi szabályt ennek ellenére mégsem találta alkotmányellenesnek, azzal az indokkal, hogy az nem jelenti valamely szerzett jog sérelmét, hiszen a hatályos szabályozás a korábbihoz képest nem rontotta, hanem erősítette a zálogjogos hitelezők pozícióját a felszámolási eljárásban.

Az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy két vagy több rendelkezés esetleges kollíziója miatt felmerülő értelmezési nehézség nem eredményezi az adott jogszabály alkotmányellenességet, a törvényhozás valamely, az Alkotmány sérelmét nem jelentő hibáját általában jogalkalmazói jogszabály-értelmezéssel kell feloldani. Amennyiben ezzel eredmény nem érhető el, az ellentét megszüntetése jogalkotói feladat, amelyre az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.

Budapest, 2005. december

Cikkek

Cikkek