Szerző: Dr. Tomori Erika - Dr. Szalay Fruzsina
Ezen az egyetlen ítéleten kívül azonban sem egyéb bírósági határozat alapján, sem a jogirodalomban nem alakult ki határozott álláspont a kérdés rendezésére. A fenti ítéleti állásfoglalás pedig több szempontból aggályosnak mondható: sem jogszabályban, sem a jogirodalomban nincs ugyanis nyoma olyan jellegű utalásnak, hogy a biztosítékok között aszerint lehetne különbséget tenni, hogy azt ki nyújtja, maga az adós vagy kívülálló harmadik személy. Aggálymentesen tehát nem védhető az az álláspont, hogy a zálogjog és a kezesség azért lenne kiemelve, mert azokat harmadik, kívülálló személy is nyújt(hat)ja, hiszen ez ugyanúgy igaz az óvadékra is.
Mi lesz tehát az óvadék sorsa, ha az általa biztosított követelést átruházzák? Mivel erre a kérdésre nem találunk megnyugtató választ sem jogszabályban, sem bírósági határozatban, de még kialakult jogirodalmi álláspont sincs, az ilyen helyzetekre a legmegfelelőbb megoldás, ha a kapcsolódó biztosítékok, illetve mellékkötelezettségek sorsáról a konkrét szerződésekben rendelkeznek. Így feltétlenül szükséges, hogy már az alapszerződésben, azaz a kötelezett és a majdani engedményező közötti megállapodásban rendelkezzenek a felek arról, hogy egy esetleges engedményezés esetén az óvadék átszáll-e az engedményesre (faktorcégre, a követelés megvásárlójára). Ezen túl az engedményezési szerződésben is ki kell, hogy terjedjen a felek megállapodása arra, hogy az óvadék sorsa miként alakul az engedményezésre tekintettel: az óvadék átkerül-e az engedményeshez (faktorcéghez), vagy pedig az az engedményezést követően már nem szolgál a követelés biztosítékaként.
Budapest, 2003. április
A tőkepiaci törvény (Tpt.) legújabb, 2003. július 1-jén hatályba lépett változásai a befektetési alapok és alapkezelők működését egyaránt érintik. A befektetési alapok és alapkezelők tevékenységét leginkább befolyásoló, legfrissebb jogszabályváltozásokat - a teljesség igénye nélkül - az alábbiakban foglalják össze a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda szakértői.
Új előírás a Tpt.-ben, hogy a befektetési alapkezelő vezetését - a gazdasági társaságokról szóló törvényben (Gt.) meghatározott azon kivételtől eltekintve, amikor a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata úgy rendelkezik, hogy az igazgatóság jogkörét a vezérigazgató gyakorolja - legalább két vezető állású személynek kell ellátnia munkaviszony keretében. Amennyiben a vezető állású személyekben változás következik be, azt haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyeletnek.
Bővül az alapkezelési tevékenységi engedély megszerzéséhez csatolandó mellékletek köre. Így a jövőben - az eddigieken túl - a tevékenységi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az alapkezelő szervezeti felépítését, a vezető állású személyek nevét és az üzleti tervet is.
A Tpt. a kiszervezés szabályai körében korábban nem rendelkezett a befektetési alapkezelőkről, ezért a jogalkalmazók számára aggályos volt, hogy a befektetési alapkezelők a tevékenységükhöz kapcsolódó ügyviteli feladatokat jogosultak-e kiszervezés útján teljesíteni. A legújabb Tpt. módosítás alkalmával rögzítésre került, hogy a befektetési alapkezelők esetében is lehetőség nyílik kiszervezésre, ilyenkor a befektetési alapkezelőkre is alkalmazni kell a befektetési szolgáltatókra irányadó kiszervezési szabályokat. Ennek megfelelően a befektetési alapkezelő köteles a kiszervezést - a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követően két napon belül - bejelenteni a Felügyeletnek, amely a kiszervezést megtilthatja.
Jelentős módosításra került az európai befektetési alapokra vonatkozó szabályozás, illetve az európai befektetési alapokat kezelő befektetési alapkezelőkre (a továbbiakban: európai alapkezelők) nézve számos új, különleges rendelkezést illesztettek be a jogszabályba. Így kibővült az európai alapkezelők által végezhető tevékenységek köre. Az európai alapkezelők az eddig lehetséges tevékenységeken kívül értékpapír letéti őrzési és értékpapír letétkezelési tevékenységet is végezhetnek, ha a szolgáltatás tárgya befektetési jegy. Ezen tevékenységek végzése esetén azonban az európai alapkezelőkkel szemben is követelmény a BEVA tagság. A Tpt. emellett speciális saját tőke követelményeket is megállapít az európai alapkezelőkkel szemben, amikor rögzíti, hogy amennyiben az európai alapkezelő 60 milliárd forintot elérő, vagy azt meghaladó mértékben kezel befektetési alapot, saját tőkéjének összege legalább százmillió forint és a kezelt alapok nettó eszközértéke 60 milliárd forintot meghaladó részének két ezreléke kell hogy legyen. Ha az európai alapkezelő saját tőkéje eléri a 2,5 milliárd forintot, a saját tőkét nem szükséges tovább növelni. A számításoknál figyelembe kell venni azokat az alapokat is, amelyek kezelésével az európai alapkezelő alvállalkozót bízott meg, míg azon befektetési alapok, amelyeket az európai alapkezelő alvállalkozóként kezel, figyelmen kívül maradnak. A Felügyeletet az Európai Bizottság irányában speciális bejelentési kötelezettség terheli az olyan európai alapkezelő számára kiadott engedélyről, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata; valamint a harmadik országban bejegyzett vállalat által Magyarországon bejegyzett európai alapkezelőben történő olyan részesedésszerzésről, amelynek eredményeképpen a magyar alapkezelő a harmadik országbeli vállalat leányvállalatává válik. Az új szabályozás sem fosztja meg az európai alapkezelőket az alvállalkozó igénybevétele lehetőségétől, erre az esetre a Tpt. azonban rögzíti, hogy az alvállalkozó igénybevételét az európai alapkezelő a szerződés megkötését követő harminc napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. Az itt említett változásokon túl a legújabb Tpt. módosítás számos további részletszabályt vezetett be az európai befektetési alapok működésére, befektetési szabályaira illetve az európai alapkezelőkre nézve, amelyekre a terjedelmi korlátok miatt ezúttal nem térünk ki.
Új előírások kerültek beillesztésre a befektetési alapokra irányadó általános befektetési szabályokra vonatkozóan is. Így például rögzítésre került, hogy a befektetési korlátokba beleszámítanak az „egyéb pénzpiaci eszközök” is, feltéve, hogy piaci áruk naponta megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható.
A módosítás hatálybalépésekor már működő befektetési alapkezelőknek a módosítás szerinti tőkekövetelményeknek, szervezeti, tevékenységi, működési és összeférhetetlenségi szabályoknak legkésőbb 2004. május 1-ig kell megfelelniük.
Budapest, 2003. szeptember
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
