Author: István Gárdos - Edina Zrónik
Napi Gazdaság, December/2005
A Csődjog zálogjoggal kapcsolatos szabályai az Alkotmánybíróság értelmezésében
A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai az alábbiakban egy alkotmánybírósági határozat kapcsán a Csődtörvénynek a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére vonatkozó rendelkezéseit mutatják be.
Az Alkotmánybíróság a közelmúltban a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Csődtörvény") a 49/D. §-a és az 57. § (1) bekezdésének vizsgálata során megállapította, hogy a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére vonatkozó szabályozás nem alkotmányellenes. A döntés a Csődtörvény folyamatban lévő revíziója során felmerülő kérdések megválaszolására is hatással lehet.
A zálogjogra vonatkozó joganyag 2001. évi módosításakor, a zálogjog hatékonyságának erősítése érdekében, a Csődtörvénynek a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére vonatkozó szabályai is módosultak. Ennek eredményeként, a hatályos Csődtörvény szerint zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére háromféle módon kerülhet sor: (i) A zálogtárgy értékének 50%-áig kizárólagosan és közvetlenül az adott követelés fedezetéül szolgáló zálogtárgyból, feltéve, hogy a zálogjog a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett. (ii) Az előbbi követelés kielégítetlenül maradt része, vagy a hivatkozott feltétel hiányában ki nem elégíthető követelések tekintetében privilegizált követelésként, a felszámolás költségeit követő második helyen, az egyéb követeléseket megelőzően. (iii) Végül, ha az adott zálogjoggal biztosított követelés vonatkozásában nem teljesülnek az előbbi kategóriák feltételei, akkor a törvényi kielégítési rangsor utolsó helyén, az egyéb követelések között.
E szabály alkotmányosságát két oldalról vitatták. Az egyik álláspont szerint a magántulajdon védelmére vonatkozó alkotmányos rendelkezés sérelmét jelenti az, hogy a (tulajdonjoggal rokon, és ezért azzal azonos védelemben részesülő) zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó bevétel csak részben szolgál a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére. A másik oldal, ezzel szemben, az Alkotmánynak a munkabérhez és a szociális biztonsághoz való alapjogi rendelkezéseinek sérelmét látta abban, hogy a zálogjogos hitelező követelése, ha csak részlegesen is, de megelőzi a felszámolási költségeket és az egyéb hitelezői követeléseket.
Az Alkotmánybíróság egyik kifogást sem találta megalapozottnak. Megállapította, hogy a zálogjogi szabályozás részletei az Alkotmány egyik említett rendelkezéséből sem vezethetők le, mint ahogyan az sem, hogy a felszámolási eljárásokban - a követelések kielégítését illetően - hogyan kell rendezni a zálogjoggal biztosított követelések és az egyéb (pl. munkabér, adó- és járulékfizetés) kötelezettségek egymáshoz való viszonyát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a kielégítési sorrendre vonatkozó csődjogi rendelkezés gazdaságpolitikai szabály, többféle megoldás egyaránt megfelelhet az Alkotmány említett szabályainak, a törvényhozónak ezen a területen viszonylag tág tere van arra, hogy egyensúlyozzon a különféle érdekek között. Ha a felosztásra kerülő vagyon nem elegendő minden hitelezői igény maradéktalan kielégítésére, óhatatlanul vagy arányos kielégítési vagy sorrendi szabályozást kell alkalmazni. Akár az egyik, akár a másik elkerülhetetlen méltánytalanságot eredményezhet, a jogalkotó azonban nem sérti az Alkotmányban rögzítetteket, ha mérlegeli a különböző követelések fontosságát, jelentőségét és kielégítési sorrendet állapít meg.
Az Alkotmánybíróság magáévá tette azt az álláspontot, hogy a zálogjogra, mint abszolút hatályú dologi jogra kiterjed a tulajdonjog alkotmányos védelme. A zálogjog érvényesülését korlátozó csődjogi szabályt ennek ellenére mégsem találta alkotmányellenesnek, azzal az indokkal, hogy az nem jelenti valamely szerzett jog sérelmét, hiszen a hatályos szabályozás a korábbihoz képest nem rontotta, hanem erősítette a zálogjogos hitelezők pozícióját a felszámolási eljárásban.
Az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy két vagy több rendelkezés esetleges kollíziója miatt felmerülő értelmezési nehézség nem eredményezi az adott jogszabály alkotmányellenességet, a törvényhozás valamely, az Alkotmány sérelmét nem jelentő hibáját általában jogalkalmazói jogszabály-értelmezéssel kell feloldani. Amennyiben ezzel eredmény nem érhető el, az ellentét megszüntetése jogalkotói feladat, amelyre az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.
Budapest, 2005. december
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.