Principles of European law - a new step in the harmonisation of European civil law?

Polgári Jogi Kodifikáció, 2007/3. 41-42. o.

Az európai jog alapelvei - új állomás az európai magánjogi jogegységesítés folyamatában?

Nehéz feladatot vállal magára, aki ma át szeretné tekinteni, hogy a magánjog területén milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióban. Az Európai Bizottságnak az európai szerződési jogról szóló 2001-es közleménye közzétételét követően újabb reneszánszát éli a magánjogi jogegységesítés. Az elmúlt években több projekt indult, amely a hatályos szabályozás átfogó felülvizsgálatát, illetve a további jogegységesítést tűzte zászlójára. 2001 óta vizsgálja a Bizottság egy ún. közös referenciateret (Common Frame of Reference, CFR) létrehozásának a lehetőségét. A CFR-rel párhuzamosan ugyancsak a Bizottság dolgozik a fogyasztóvédelmi irányelvek átfogó felülvizsgálatán. Ennek eredményeként idén februárban jelent meg az ezzel foglalkozó zöld könyv.

A gyakran tétova, a nemzeti jogok sajátosságaitól elrugaszkodni nem bíró bizottsági és tanácsi viták mellett ritkán nyílik lehetőség arra, hogy az európai magánjogi jogegységesítést a tudomány kormányzati érdekektől mentes terepén higgadtan vizsgáljuk. Olyan nézőpontból tehát, ahová a tagállamok „aggodalmaskodása” csak ritkán ér fel. Ilyen lehetőséget biztosít a Sdlier, a Bruylant és a Staemfli kiadó gondozásában 2006-ban útjára bocsátott új könyvsorozat, amely Principles of European Law sorozatcímen jelenik meg 2006-2009 között. A sorozatot a Study Group on a European Civil Law készíti.

Amikor 1999-ben létrejött a Study Group on a European Civil Code az ismert osnabrücki professzor, Christian von Bar vezetésével, szó sem volt még átfogó magánjogi jogharmonizációról. A szervezet az Ole Lando által létrehozott Commission on European Contract Law „jogutódja”, munkája alapjául az Ole Lando és Hugh Beale szerkesztésében megjelent Principles of European Contract Law (PECL) szolgál. Míg azonban a Lando-bizottság célja csupán a szerződési jog közös szabályainak megalkotása volt, a vizsgálaton kívül rekedtek az egyes szerződéstípusok és a fogyasztóvédelmi magánjogi szabályok egyaránt, és természetesen - a munka címéből is adódóan - a bizottság nem vizsgált dologi jogi kérdéseket.

A Study Group ennél nagyratörőbb célokat tűzött maga elé. A munka célja, hogy három irányban kiegészítse a PECL szabályait. Egyrészt vizsgálja az egyes szerződéseket (így elsősorban: adásvétel, vállalkozási típusú szerződések, hitelszerződések), másrészt szabályozni kívánja a nem szerződésből fakadó kötelmek kérdését (megbízás nélküli ügyvitel, deliktuális felelősség, jogalap nélküli gazdagodás), harmadrészt a szabályozás körébe kívánja vonni az ingó dolgok jogának egyes kérdéseit (így mindenekelőtt a tulajdonjog átruházását és a dologi biztosítékok kérdését).

A Study Group az anyagok készítése során hármas szerkezetben dolgozott. A munka első szintjét a Working Teamek képezték. A munkacsoportok egy professzor vezetésével és néhány fiatal kutató közreműködésével összehasonlító jogi kutatásokat végeztek, amely a későbbi munka alapjául szolgált. A munkacsoport készítette el az általa vizsgált kérdésekben az első tervezetet. A következő szintet az Advisory Councüok képezték, amelyekben egy-egy terület vezető szakértői vettek részt. Az Advisory Council által átdolgozott tervezetek kerültek a Co-ordinating Group elé. A munka legmagasabb szervét képező szervezetben ötven professzor dolgozott. Magyarországról Vékás Lajos vett részt a Co-ordinating Group munkájában. Ez a szerv döntött az egyes tervezetek elfogadásáról.

A közzétett tervezetek szerkezetükben teljes mértékben követik a PECL-t. A szabályokat követően rövid indokolás („Comments”) található. Ennek célja csupán a szabályok szerepének bemutatása, ezért az nem tartalmaz kitekintést külföldi jogokra, legfeljebb a szabálynak a PECL szabályokhoz való viszonyát tisztázza. Számos helyen az indokolás példákat hoz, amelyek a szabály tartalmának megértéséhez jelentős segítséget nyújtanak.

Az indokolást követően olvashatóak a szabályhoz fűzött jegyzetek („Notes”). A jegyzetek feladata egyrészt, hogy megmutassák, honnan származik a szabály, másrészt, hogy bemutassák az Európai Unió tagállamainak főbb jogi megoldásait. Noha természetesen ez az áttekintés távolról sem teljes, az összehasonlító joggal foglalkozók számára mégis felbecsülhetetlen értékkel bírnak ezek a kommentárok, hiszen jellemzően tíz-tizenöt ország példáját mutatják be egy-egy résznél.
A tervek szerint a sorozat 13 kötetből fog állni. 2007 tavaszáig ebből négy kötet jelent meg. Az első kötet a Benevolent Intervention in Another's Affairs (kb. megbízás nélküli ügyvitel), a második a Commercial Agency, Franchise and Distribution Contracts (kereskedelmi ügynöki szerződés, franchise és disztribúciós szerződések), a harmadik a Service Contacts (tág értelemben vett vállalkozási szerződések), míg a negyedik a Personal Security (kötelmi biztosítékok) címet viseli. 2007 októberében várható a Sales Contract (adásvételi szerződés), az Unjustified Enrichmmt (jogalap nélküli gazdagodás), Non-Contractual Liability Arising out of Damage Caused to Another (szerződések kívüli károkozás) és a Renting of Movables (ingó dolgok kölcsönbe adása) címet viselő könyvek megjelenése. 2008 folyamán ígéri a kiadó a Security Rights in Movables (az ingó dolgokon alapított biztosítékok), a Transfer of Title in Movables (ingó dolgok tulajdonjogának átruházása) és a .Loan Agreements (hitelszerződések). 2009-ben válik teljessé a sorozat a Trust Law és a Terminology, Notion of Consumer, Commerce (terminológia, a fogyasztó fogalma és elektronikus kereskedelem) című kötetek megjelentetésével.

Persze arra a kérdésre, hogy mi lesz a két éven belül elkészülő normaszöveg-tervezet sorsa, nehéz válaszolni. A Study Group munkájának célja „a magánjog európaizálódásának előmozdítása”. Bár a munka jóval azelőtt kezdődött el, hogy a Bizottság nekifogott volna vizsgálni a magánjogi jogharmonizáció lehetőségét, a két munka mára szükségképp összefonódott a különböző fórumokon. Mi sem jelzi ezt jobban annál, hogy a Study Group aktívan részt vesz a CFR előkészítésében és a fogyasztóvédelmi irányelvek felülvizsgálatában.

Christian von Bar a megbízás nélküli ügyvitel szabályait tartalmazó első kötet bevezetőjében rendkívül pragmatikus módon leszögezi, hogy a Study Group munkája kizárólag egy tudományos munka, amelynek „célja nem több, de nem is kevesebb, mint hogy megállapítsa a hatályos jogot, és bemutassa a további fejlődés lehetőségét. (...) Az a kérdés, hogy az Európai Polgári Törvénykönyv kívánatos cél-e, egy politikai kérdés.” Mi csak annyit mondhatunk, akár lesz a jövőben közös európai törvénykönyv, akár nem, ezt a sorozatot - ha másként nem, jogösszehasonlító munkaként - a jogász társadalom mindenképp nagy haszonnal fogja forgatni.