Author: István Gárdos
Gazdaság és Jog, 10/2001. page 13-18
Az 1996. évi zálogjogi novella legfontosabb újdonságai közé tartozott az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog bevezetése. Mindkét új intézmény célja az volt, hogy növelje a vállalkozók hitelképességét, javítsa hitelhez jutási lehetőségeiket. Ezt a célt a módosítás azáltal szolgálta, hogy bővítette azt a vagyoni kört, amely biztosítékként a hitelezők rendelkezésére bocsátható. A módosítás jelentősége abban áll, hogy a novellát megelőzően ingóságok csak kézizálogjog tárgyát képezhették, amely a gazdasági életben csak nagyon korlátozottan alkalmazható. A zálogtárgyként elsősorban szóba jövő eszközök (például gépek, alkatrészek, alapanyagok, félkész termékek, raktári készlet) ugyanis nélkülözhetetlenek az adós gazdasági tevékenységének folytatásához. A zálogjogosult birtokába adása kivonná ezeket a dolgokat a gazdasági folyamatból, lehetetlenítené az adós sikeres üzleti tevékenységét, és ezáltal éppen a hiteltörlesztés elsődleges forrását, gazdasági értelemben vett fedezetét semmisítené meg. A gazdaságnak az ingóságok tekintetében olyan zálogjogra van szüksége, amely lehetővé teszi azt, hogy a zálogtárgyak az adós birtokában maradjanak, és ő ezeket rendeltetésszerűen használja, beleértve azok feldolgozását és elidegenítését is.
A zálogjogi novella tehát nagy szolgálatot tett az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog intézményesítésével. Ennek ellenére, a gyakorlatban nem bővült jelentősen az ingó jelzálogjogi fedezet melletti hitelezés. Az ezekhez az intézményekhez fűződő gazdasági várakozások beteljesülésének elmaradásában jelentős szerepe volt annak, hogy a novella nem vette figyelembe e két zálogjog fajtának a klasszikus zálogjogokhoz képest mutatkozó sajátosságait. A jogalkotás lényegében kimerült annak deklarálásában, hogy a jelzálogjognak tárgya lehet az ingatlanokon túl ingóság és változó egyedekből álló dologösszesség (vagyon) is. A novella alapvető koncepciója az úgynevezett egységes zálogjogi szabályozás volt, amely azt jelentette, hogy a zálogjogi szabályok nem differenciálódnak a zálogjog tárgyául szolgáló dolgok fizikai (és ebből fakadó jogi) sajátosságai szerint. Megítélésem szerint ez koncepcionális tévedés volt. Nem véletlen ugyanis az, hogy a novellát megelőző időszakban (néhány, nem igazán sikeres kísérletnek nevezhető kivételtől eltekintve) a magyar jogban, a többi kontinentális joggal megegyezően, az ingatlan csak jelzálogjog, az ingóság pedig kézizálogjog tárgya lehetett. Ennek a szabályozási kettősségnek az oka az ingatlanok és az ingók fizikai és jogi természetében lévő lényeges különbség volt. A zálogjogi szabályozás a zálogtárgyak e sajátosságait nem hagyhatja figyelmen kívül, ha a cél az, hogy az új intézményeket a gyakorlat befogadja.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
