Legislation of the European Union I. – Legal bases of the European Union (in Hungarian)

Napi Gazdaság, March/2004

Az Európai Unió jogforrásai I.

Az Európai Unió jogforrásairól szóló sorozat nyitó darabjaként a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai az Európai Unió jogának jogforrási rendszerét mutatják be.

Az Európai Unió jogforrási rendszere a Közösségek alapítószerződésein, valamint a szerződések alapján folyó ún. másodlagos jogalkotás keretében megszületett jogszabályokon alapul. Ebbe beletartoznak a szigorúan vett jogszabályokon felül a bírósági esetjog, a közösségi jogelvek, a jogi kötelezőerő nélküli szándéknyilatkozatok az Unió jövőjéről, az intézményi megállapodások, állásfoglalások, közlemények, és egyéb nem kötelező jogforrások.

Az EU jogforrásainak fontos sajátossága, hogy elsőbbséget élveznek a nemzeti jogrendszer szabályaival szemben, így azokat a nemzeti jogalkotó egyoldalúan nem változtathatja meg és nem hatálytalaníthatja. További ismérvük, hogy e szabályok nagyobb részben közvetlenül hatályosak, azaz amikor a rendelkezések természetes illetve jogi személyeket érintenek, akkor az érintettek nemzeti bíróságaik előtt általában annak érvényt szerezhetnek.

A jogforrási rendszeren belül megkülönböztetjük az ún. elsődleges és másodlagos jogforrásokat. Az elsődleges jog alkotói a tagállamok, a másodlagos jog alkotói a jogalkotásra felhatalmazott közösségi intézmények, illetve szervek.

Az EU elsődleges jogforrásai kormányközi lépés eredményeként kerülnek elfogadásra, és azokat a tagállamok a maguk alkotmányos eljárásainak megfelelően ratifikálják. Ennek megfelelően az elsődleges jogforrások közé sorolandók:

1. az alapító szerződések (EK, Euratom, Európai Unió Alapszerződések),
2. az alapító szerződések egyes rendelkezéseit módosító szerződések (például a Maastrichti Szerződés, az Egységes Európai Okmány, az Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés),
3. a csatlakozási szerződések, valamint
4. az egyes tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények.

A másodlagos (származtatott) jogszabályok az alapszerződéseken alapulnak, és a szerződésekben lefektetett alapelvek megvalósulását szolgálják. Alapvetően kétféle származtatott jogszabály létezik. Az ún. „standard jogszabályok", amelyekről az alapszerződésben rendelkeznek: a rendeletek, irányelvek, döntések (kötelező érvényű jogszabályok), állásfoglalások és ajánlások (nem kötelező érvényű jogszabályok). Az ún. „nem standard jogszabályok" az intézmények belső működésére vonatkozó szabályok, az általános harmonizációs programok, valamint a Tanács, a Parlament és a Bizottság által tett általános nyilatkozatok.

Jogforrásnak számítanak továbbá a nemzetközi egyezmények, illetve a tagállamok között létrejövő egyes szerződések is, valamint az Európai Bíróság gyakorlata, az ítéletek és az EU jog értelmezése során kiadott vélemények. A közösségi jog jogforrási rendszerének részét képezik továbbá EU jog rendelkezéseiből származó alapelvek: az egyenlőség, a szolidaritás, a jogbiztonság, az arányosság és a jogos elvárás elve.

Az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogforrásait a következőkben részletesen ismertetjük.

Budapest, 2004. február